Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kath. templomot és azóta használják. A református egyház első anyakönyvei 1713-tól, a jegyzőkönyvek 1759-től rendszeresen vezettetnek. Első lelkésze Berhidai Mihály volt. Az egyház tulajdonában van egy nagyon régi vert aranyból készült, szép ötvösmunkájú úrasztali kehely és kenyérosztó tányér. Jelenlegi lelkésze Mészáros Sándor. A református énekkar Sánta József kántor vezetésével és ifjúsági egyesület is működik, melyet Mészáros Sándor lelkész vezet. A XIX. századbeli község 3 részből állott: Nagy- és Kis-Lábatlan és Biczfürtből. Nagy-Lábatlant urbáriális jobbágyok és zsellérek, Kis-Lábatlant pedig kúriális nemesek lakták. Földesurai a fentemlített családokon kívül e században még a Kondi- és Reviczky-családok voltak. A lakosság szőlőműveléssel, márványfejtéssel, mészégetéssel foglalkozott. E század derekán 3 helyen is bukkantak szénnyomra, melyet bányászni is kezdtek. 1876-ban a község Komárom megyéből átcsatoltatott Esztergom vármegyéhez s azóta ide tartozik. A világháborúban 300 lábatlani lakos vett részt, kik közül 38 vérét ontotta hazájáért. A hadirokkantak száma 11. Lélekszáma 1644, akik valamennyien magyarok. Egyházilag 75 %-ban róm. kath., 22 %-ban ref., 3 %-ban zsidó vallásúak. Házainak száma 352, mind a belterületen épült. A község területe 1487 kat. hold, melyből szántóra 815, rétre 71, szőlőre 109, legelőre 209, erdőre 51, nádasra 3, terméketlenre 171 hold jut. 1 középbirtokos, 70 kisbirtokos és 297 törpebirtokos gazdálkodik e területen. A kereskedelmet 6 vegyeskereskedés és a Hangya fogyasztási szövetkezet bonyolítja le, amely 1918-ban alakult. Alapítója Nagy Lajos áll. tanító volt. Üzletrészek száma 246 darab. Taglétszáma 159. Saját székháza, üzlete és korcsmája van. Elnöke: Endrédi László, ügyvezető-elnök: Sánta József, 5 tagú igazgatósága és 5 tagú felügyelőbizottsága van, melynek elnöke: Kárász Sámuel. A kisipart 12 kisiparos, a nagyipart a cementgyár képviseli. A lakosok Dorogra, Esztergomba és Tatára piacoznak. Vasútállomása az Esztergom— almásfüzitői vasútvonalon fekszik. Posta, telefon, távíró helyben. Közoktatásügyi intézetei: állami elemi iskola és a vele kapcsolatos állami gazdasági továbbképző. Az iskola 4 tanerős, 4 tantermes. 1904-től 1906-ig épült. Tanítói könyvtára 370, ifjúsági könyvtára 320 kötetből áll. Emeletes, modern épület. Az iskolában vöröskereszt ifjúsági egyesület működik. Az intézet vezetője Tardosi Béla igazgató-tanító. A testnevelés ügyét a Levente Egyesület karolta fel. A tanító vezetésével sportegyesület is működik. Kultúrális célt szolgál a Népkönyvtár kb. 80 és a Népművelési Könyvtár kb. 120 kötettel. A Lábatlani Sport Club 30 éves múltra tekinthet vissza, de 1925-ben lett újraszervezve. A gyár vezetőségének támogatásával a munkásság hozta újra életre. A labdarúgáson kívül az atlétika minden ágával foglalkozik, az ifjúság sportranevelésén kívül a hazafias szellemet is táplálja, a községi levente intézménynek pedig kiegészítő részét képezi. Taglétszáma 200, helyisége a Korona vendéglőben, sporttelepe a községben van. Labdarugó csapata az esztergomi liga csapatai között szerepel. Elnöke: Huszár István kántortanító, intézője: Késmárky Vilmos gyári tisztviselő. Az egyesület ügyeit 12 tagú választmány intézi. Itt említjük meg a frontharcosok lábatlani körzeti csoportját is, melynek jelenleg 90 tagja van. Ide tartozik Lábatlan, Piszke, Bajót, Nyergesujfalu és Süttő község is. Elnöke: Jókúthy Gyula gyárfelügyelő, c. százados, társelnöke: Czuczor Gyula igazgató-tanító, c. százados. Gazdakör is működik a községben, melynek célja a gazdák érdekeinek megvédése és hazafias szellemben való nevelése. Tagjainak száma 51. Elnöke: Mészáros Sándor ref. lelkész, alelnök: Kapu János, pénztáros: Mike János, 245;