Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Fordulópontot jelentett a község életében az 1850-ik év, amikor határában egy véletlen szénlelet folytán gazdag barnaszénbányákat kezdtek feltárni s Dorog központja lett a környék több falujában meginduló szénbányászatnak, ahonnét a kibányászott szén, mint dorogi szén, kerül forgalomba és ismeretes az egész országban. A világháborúban a község 27 lakosa vesztette életét, 22-en megrokkantak. Az elesett hősök emlékére 1928-ban emlékmüvet állítottak fel. Ma 5863 lakosa van Dorognak, akik közül 2921 férfi és 2942 nő. Anyanyelvre nézve a magyarok vannak többségben 4768 lélekszámmal, de elég nagy a német anyanyelvűek száma is (1012); találunk 43 tót és 40 egyéb nemzetiségű egyént Dorogon. E népesség közül 5309 lakos a róni. kath., 331 a ref., 28 a gör. kath., 142 az ág ev., 31 az izr. (22 egyéb) vallások követői. 5532 lakos a községben, 331 a külterületi lakott helyeken helyezkedett el. 805 ház épült belterületen, 30 pedig külterületen. Területe 2007 kat. hold, melyből 900 a szántó, 57 a rét, 130 a szőlő, 326 a legelő, 234 az erdő, 106 hold a kert, 1 a nádas és 253 hold a terméketlen. Határában 3 középbirtokos 871 holdon, 53 kisbirtokos 941 holdon és kb. 393 törpebirtokos 180 holdon gazdálkodik. A volt úrbéres gazdák legeltetési társulatot tartanak fenn, melynek alapítója a helyi gazdatársadalom volt. Erdő- és legelőbirtok területe a 100 kat. holdat meghaladja. Elnöke: Bauer József, gazda: Sexer József, pénztáros: Berberich János, jegyző: Oberth Károly, valamint 9 tagú választmány intézi az ügyeket. A község állatállománya 170 ló, 175 szarvasmarha, 466 sertés és 368 juh. Kisiparát szabó-, cipész-, vendéglős-, mészáros-, lakatos-, asztalos-, kovács-, ács-, villanyszerelő-, bádogos-, borbély-, cukrász- és mechanikusüzemei képviselik. Nagyobb ipari üzemek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányái és az azokkal kapcsolatos telepek, ú. m. áramfejlesztő-elosztó és mészégető telepek s van egy villamos berendezésű malom is. A Dorog és Vidéke Ipartestület 1923 november 18-án alakult meg revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró kezdeményezésére. Székháza 1927-ben épült, tagjainak száma: 494. Italmérése házikezelésben van. Kulturális és hazafias előadásokat tartanak, békéltető, tanonc- és mestervizsgáztató bizottsága működik. Elnök: Eggenhofer Jenő, alelnökök: Bukovszky József és Bauer Mátyás, pénztáros: Reif András, jegyző: Lacza Ferenc. 25 tagú választmány intézi a testület ügyeit. Körzetébe 14 község iparossága tartozik. Hitelszükségletét az Egyesült Kereskedelmi Iparbank helybeli fiókja látja el. A kereskedelmet 21, többnyire vegyes- és ruházati cikk kereskedés bonyolítja le. A községben minden szerdán hetipiacot tartanak. Vasútállomása a Budapest—esztergomi vonalon van. A Budapest—bécsi, Esztergom-tatai, Esztergom—bajnai autóbuszjárat érinti a községet, Esztergom és Dorog között pedig állandó autóbuszközlekedés van. Posta és távíró hivatal és telefonállomás helyben. 3 állami óvoda, 1 róm. kat. felekezeti és 1 bányatársulati elemi iskola áll Dorogon az alsófokú oktatás szolgálatában; a továbbképzést 3 ismétlő és 1 iparostanonc iskolában nyerik a tanulók. Ez utóbbi 1916-ig bányatársulati iskola volt. Átlagosan 900—1000 tanuló nyer szakoktatást. Az iskola igazgatója: Rákosi Károly, beosztott tanerők száma 5. Az állami óvoda 1906-ban alakult meg. Alapítója néhai Holdampf AIbertné volt. Az óvoda a róm. kath. iskola épületében van elhelyezve, 2 tanteremből áll. Beírt kisdedek száma 120—150. óvónők: özv. Huszár Kálmánné és Urbán Mária Magdolna. Az ifjak testnevelését a Levente Egyesület látja el. Kulturális intézményekben nem szűkölködik a lakosság. A bányatisztviselöknek, altiszteknek, munkásoknak egyesületei, könyvtárai és sportegyesületei 235;