Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kántortanító, c. igazgató. A szép eredményre számító dalkör 24 tagból áll s bár csak 1935-ben létesült, a magyar dalkultúra egyik legkiválóbb képviselője a környéken. A Csévi Erdöbirtokosság 1906-ban alakult, területe 220 kat. hold. Az erdőbirtokossághoz négy helyen nyitott bánya tartozik, melyből ihármat bérlő tart fenn, egy pedig saját kezelésben van. Főleg mészkövet és falkövet termelnek ki, melyet a tinnyei és leányvári mészégetőknél, illetve a környékbeli építkezéseknél használnak föl. Elnök: Vojczek András, gazda: Farda András, jegyző: Fenyőfi József, pénztáros: Dubecz István, valamint öt tagú választmány intézi az ügyeket. A Csévi Legeltetési Társulat 1922-ben alakult. Területe 239 kat. hold, mely a helybeli gazdatársadalom tulajdonát képezi. Elnöke: Vojczek András, gazda: Farda András, jegyző: Fenyőfi József, pénztáros: Dubecz István, választmányi tagjainak száma: 5. Egészségház, 2 orvos és 2 bába van helyben, legközelebbi gyógyszertár Dorogon, kórháza Esztergomban van. Ivóvizét ásott kutakból nyeri a község lakossága. A víz egészségügyi szempontból nem kifogástalan. Csolnok. Nagyközség a Gete-hegy aljában, a Janza patak mellett, az esztergomi járásban. Hozzátartoznak Augusztatelep és Reimanntelep. A községben napfényre került nagyszámú római leletek: sok hamvveder, feliratos kő arra engednek következtetni, 'hogy Csolnok a rómaiak idején is lakott hely volt. Nyugati határában 2 nagy halom emelkedik, melyről a szájhagyomány azt tartja, hogy hún sírok és alatta emberek és lovak együtt vannak eltemetve. írott emlék 4— II. Endre korából — 1232-ből maradt fenn a községről, mikor a Csolt nemzetség ősi birtoka volt és neve Vathacholnuka. 1262-ben Kolnuk néven szerepel, s szőlőtermelésről nevezetes. Ez időben a szolgagyőri vár tartozéka, de a budai Klarisszáknak is volt itt birtokuk, mert 1263-ban az apátnő a rend csolnoki szőlőjéből egy részt átengedett a nyúlszigeti apácáknak. Plébániája az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékben már fel volt tüntetve, s akkor a budai főesperességhez tartozott. Ugy látszik a nyúlszigeti apácák több birtokot is szereztek a faluban, mert 1351-ben Cséri András és fiai, nemkülönben Miklós Dénes fia a nyúlszigeti apácák csolnoki birtokát megkárosították és Lajos király május 8-án elrendelte az okozott kár jóváhozását. Ezenkívül az 1531. évi adóösszeírás szerint Csolnok a nyúlszigeti apácák birtoka. A falu a török hódoltság alatt is lakott hely maradt. 1569-ben Pilis megyéhez számították s mint hódolt község, az utóbbi időpontban 10 iobbágvtelekkel volt feltüntetve. Lakói ekkor ref. vallású magyarok voltak, szervezett egyházközséggel és templommal. 1608-ban II. Mátyás az egész falut a budai Klarisszáknak adományozta s az 1732. évi canonica visitatio is a rend birtokának tünteti fel. Az 1647. évi összeírás szerint még 6 porta után adózik Csolnok, az 1696. évi azonban, mint elpusztult helységet említi. Minden valószínűség szerint a felszabadító háborúkkal járó nagy pusztítások idején néptelenedett el. Nem sokkal később magyarok és németek ülték meg s 1715-ben 13 jobbágy és 21 zsellér család lakta, akik közül 26 család volt magyar és 8 német. A magyarok ref., a németek róm. kath. vallásúak voltak, ez utóbbiak egyházilag Doroghoz tartoztak. >i 231;