Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ber 22-én fölszentelte". A földszinten két tanítói lakás volt és egy tanterem, az emeleten két tanterem. 1903-ban a község kibővítette 6 tanteremre és csupán egy tanítói lakás maradt meg, amely most már megszűnt és igazgatói irodává alakíttatott át. Az iskola 14.6 m a frontban és 32.4 m az udvar felől. A min­dennapi tanköteles gyermekek száma az 1936/37. tanévben 294 volt, mely szám az utóbbi időben csökkenést mutat. A továbbképzős tanulók száma 133 volt a legutóbbi tanévben. Az iskola igen szép könyvtarral rendelkezik, itt ke­zelik a Népkönyvtárat is, amely részben ifjúsági jellegű, részben felnőttek ré­szére szépirodalmi és gazdasági irányú szakkönyvekből áll. A könyvtár 300 kötete a Népművelési Bizottság és a Földművelésügyi Minisztérium adományo­zásából gyűlt egybe. Az iskola és egyház kebelén belül a Szivgárda, Leányegyesület, Mária Kongregáció és a most alakulóban levő Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület mű­ködik. Az iskolánkívüli népművelési előadások keretében egy-egy évben szá­mos előadást tartanak, ennek ügyvezetője Gáspár Sándor igazgató, akinek méltó munkatársai a tantestület tagjai: Bánhalmy Ernő kántortanító, Pru­zsinszky Imre, Vértes Gusztáv, özv. Krizmanits Jánosné Kicsindy Gizella és Ravasz Vilma. A hitoktatást Soltész István plébános és Horváth Miklós káplán végzik. Kulturális és egyéb intézményei a Népkönyvtár, a Róni. kath. Olvasó­kör, a Polgári Lövészegyesület, Egészségház, és az Önkéntes Tűzoltó-testület. A Bajnai róni. katli. Népkör 1897-ben alakult és ezen időtől megszakítás nélkül működik. Az akkori plébános, Hermán József alapította. Ma körülbelül 90 tagot számlál. Saját helyisége van. Valláserkölcsös és hazafias nevelést tűzte céljául, továbbá kulturális és gazdasági felvilágosítást szolgál. Vallásos és hazafias szellemű folyóiratok, újságok, azonkívül körülbelül 1500 kötetes könyvtár áll a tagok rendelkezésére. Ismeretterjesztő előadásokat az őszi hó­napoktól tavaszig minden vasárnap tartanak. A kör jelenlegi vezetője: Soltész István plébános, alelnök: Dr. Vezér Imre körorvos, díszelnök: Sztankovits Endre főjegyző. Résztvesznek az igazgatásban a választmány tagjai, a tanítók, földművesek és az iparosok képviselői. A bajnai Önkéntes Tűzoltótestület 1919-ben lett újjászervezve Gáspár Sándor akkori tanító által. Alapszabályait 1925-ben hagyta jóvá a belügymi­niszter. A 27 főből álló csapat több versenyen vett részt s 1928-ban Eszter­gomban egy országos versenyen Mátéffy Viktor és Frey Vilmos orsz. gyűl. képviselők díját nyerte el. A testület elnöke: Sztankovits Endre főjegyző, titkár és alparancsnok: Várnai Ferenc s. jegyző, szakaszparancsnok: Pruzsinszky Imre tanító, a testület vezetője Gáspár Sándor róm. kath. igazgató-tanító. Orvos, bába, gyógyszertár helyben van. Legközelebbi közkórház Eszter­gom (22 km-re). Ivóvizét közkutakból nyeri. A víz nem kifogástalan. Bajna község közegészségügyi helyzete, dacára a szegényebb vidéknek, elég kedvezőnek mondható. Járványok már huzamosabb idő óta nem fordultak elő. A csecsemőelhalálozást a védőintézet az anyák kioktatásával, a csecsemő­gyermekek nevelésének ellenőrzésével a minimálisra csökkentette. Aránylag elég gyakori a tbc., az egészségtelent és vizes lakás, valamint a változott gaz­dasági viszonyok következtében. Az egészségvédelem szolgálatában az 1930­ban felállított Stefánia Szövetség áll, valamint a népművelési előadások kere­tében megtartott egészségvédelmi előadások. Dr. Vezér Imre körorvos segítsé­gére van Váradi Ferencné egészségügyi védőnő. 15' 227

Next

/
Thumbnails
Contents