Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

megfelelő nagyságú földterület a Legeltetési Tájsulat tulajdonában van, s a lakosság meglehetősen nagy állat-, illetve szarvasmarhatenyésztést folytat. 1937-ben az állatállomány 110 ló, 600 szarvasmarha, 260 sertésből állott. Uralkodó tenyésztési irány a siementháli. A kereskedelmet 4 szatócsüzlet és a „Hangya" szövetkezet bonyolítja le. Hitelintézete az E. Bajna és vidéke községi hitelszövetkezet az O. K. H. kötelékében. Az E. Bajnai Hangya fogy. és ért. szövetkezet 1900-ban alakult néhai Hermann József esperes-plébános kezdeményezésére. A Hangyának ma már 2 fiókja van, melyek bérelt helyiségben, a főüzlet 1924 óta saját székházában működik. Elnök Sztankovits Endre főjegyző, ig. tagok: Bakó Lajos, Tatai Lajos, Zsubla Elek, Bulla Gyula, Horváth Lajos gazdálkodók. Felügyelő biz. tagok: Radanovics Imre elnök, Kovács János, Sterk Dezső, Pallagi László, Frei László, Pallagi József. Az üzletrészek száma 401, a tagok száma 327. Az E. Bajna és vidéke községi Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja, a helyi lakosság hitelszükségletén kívül Epöl és Nagysáp hitelszükségletét is ellátja. 366 tagja van és 514 üzletrészből áll az üzletrésztőkéje. Elnöke: Frei Móric gazdálkodó, főkönyvelő és ügyvezető: Bánhalmy Ernő oki. kántortanító; s. könyvelő: Frei László; igazgatók: Berka István, Belkovics József, Bulla Gyula, Heinzelmann Ferenc, id. Horváth János, Izsó Lajos, Kovács János, Szabó Ferenc. Felügyelőbizottsági tagok: Lepsics József, Pallagi József, ifj. Tatai Illés, Zsebők Károly. A kisiparosok száma 23, kik közül 4 asztalos, 3 bognár, 5 kovács, 4 szabó, 2 kőműves, 3 csizmadia és cipész, 2 pék-mester. Nagyobb iparüzemnek tekinthetjük a Kinizsi Testvérek-íé\e szívógáz-motoros malmot, amely eredetileg a község tulajdonát képezte és 1873-ban vette át néhai Kinizsi János. Kezdetben daráló volt, de az idők folyamán még néhai K. János több-kevesebb változtatást eszközölt rajta, s annak 1900-ig képezte tulajdonát. Ekkor az elhunytnak fia, ugyancsak János, vette át a malom vezetését 1933-ban bekövetkezett haláláig, aki teljesen a kor követelményeinek megfelelően alakította át az üzemet, amely nemcsak a község, hanem a környék egyedüli számottevő ipari üzeme. A malom vezetését ma a Kinizsi testvérek, János, Pál és Dezső irányítják. A községben évente négyszer vásárt tartanak, és pedig február, március, augusztus és november 16-át magába foglaló hét szerdáján és csütörtökjén. Vasútállomása Ebszönybánya, (8 km) mely a Dorog—Tokod—Annavölgyibánya—Sárisáp vasútvonalon fekszik. A Budapest—Zsámbék-vidéki autóbuszjárat is érinti a községet. Postahivatal és telefonállomás helyben. A bajnai posta és távbeszélő működésére vonatkozólag 1899-ből találunk feljegyzést, ez év XII. 14-én tartották az első szemlét. Ekkor csak mint postahivatal állott működésben. 1927-ig mint posta- és távirda hivatal állott a köz szolgálatába. Arra nézve, hogy mikor lett távirdával egyesítve, feljegyzés nincs. 1927-ben posta- és távbeszélő központ lett, s jelenleg mint ilyen II. osztályú hivatal áll a közönség rendelkezésére. A hivatal jelenlegi vezetője Keresztesi Gyula 1935. XII. 1-től. Elődje apósa Czombor Imre volt, aki 1922-ben vette át a hivatal vezetését. Az elemi oktatást 1 róm. kath. felekezeti 6 tantermes és 6 tanerős elemi iskolában nyerik a tankötelesek. Az ifjak testnevelését a Levente Egyesület látja el. A bajnai róm. kath. elemi népiskola az esztergomi egyházmegyéhez és a bajóti esperesi kerülethez tartozik. Az iskola fenntartója — bár felekezeti jellegű -— a politikai község. 1877-ben épült, amit a homlokzaton a falban elhelyezett vörösmárvány-tábla is jelez a következőképpen: „Simor János bíbornok-hercegprímás egykori híveinek szeretete emlékéül építette és 1874 novem226;