Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Paulina volt, a híres Sándor Móric leánya — tulajdonát képezi a régi urasági kastély is, ami tulajdonképen Sándor-birtok. A kastély, amely 1834-ben átalakításon ment keresztül, hatalmas szép, impozáns emeletes épület, az emeleten két többszobás vendéglakosztály és 2 fogadó-terem van. A földszinten ugyancsak 2 többszobás lakosztály. A földszint egyik különszárnyában vannak a vendégszobák s egy másik szárnyában a személyzeti szobák. A kastélyban 59 szoba van a mellékhelyiségekkel együtt. Saját kápolnája van, amelyet 1776-ban Batthyány prímás engedélyezett, s a kegyuraság a kastélynak 1834-ben történt renoválása és átalakítása alkalmával az épület udvar felőli részébe helyezett át. A kastély tele van műemlékekkel. Számos festmény, szobor és igen sok szép régi porcellán van benne felhalmozva. A lakosztály a maga korabeli művészi bútorokkal van berendezve. Vannak eredeti bútorok, amelyeket Sándor Móric hozatott Angliából a lakosztályhoz tervezve. A kastélyt kb. 30 hold angol kert veszi körül, amely az uraság ittlétekor teljesen zárt, egyébként megtekinthető. A kastély közvetlen környéke virágos park. A községhez tartozó Sárás-puszta a hajdani Sárásfalu nevét őrzi, mely a néphagyomány szerint a tatárjárás idején, (de valószínűbb, hogy a török hódoltság alatt) pusztult el. Házak helye, valamint templomának romjai ma is láthatók. A sárási templomromok Bajnától háromnegyed óra járásnyira taláthatók az uradalmi erdőben. Hogv mikor épült, ismeretlen. Még 1755 és 1772 között renováltatta báró Sándor Mihály kegyúr. A környékbeli községnek búcsújáró helye volt. A XIX. század elején már elpusztult állapotban találtatott. Oltárképét a könnyező Szűz Máriáról a bajnai templom sekrestyéjében őrzik. A község határában levő Nyika szintén falu volt, de semmi emléke sem maradt, nevét a mai erdészlak tartja fenn. Itt kell megemlékezni a csímai kálváriáról és kápolnáról. Félórányira Bajnától emelkedik a csímai-domb, melynek tetején van a kálvária, egy kőből és téglából épült köralakú emelkedés, melyen az Üdvözítőnek vörösmárványból készített igen régi keresztje áll, míg a latrok keresztje fából van és 1928-ban renováltatott a domb lejtőjén lévő, kőből készített stáció-oszlopokkal együtt. Az oszlopok felső részén lévő mélyedésben láthatók — pléhlapokra festve — az egyes stáció-jelenetek. A kálvária alatt van szent Anna kápolnája, benne oltár és néhány kopott kép a falon. A csímai kálvária helyén egykor remeteség volt, melynek temploma a mennybevitetett boldogságos Szent Szűz tiszteletére volt benedikálva. A templom a török uralom idején elpusztult. A templomot újból Sándor Menyhért, a jelenlegi kegyuraság első elődje építette föl 1680 körül. Az itteni egykorú dokumentum szerint a boldogságos Szűz közbenjárására súlyos betegségéből kigyógyulván, fogadalmát teljesítette. A templomnak 3 harangja volt. Kegvképe miatt búcsújáró helye volt a szomszédos községeknek, de miután többízben feltörték és vérontással megalázták (kb. 1783-ban), József császár 100 évre lezáratta és vagyonát a közalapokba olvasztotta be. Mezey Rudolf bajnai plébános (1872—1897) idejében azután a düledező templomot a kegyuraság lebonttatta s anyagából a pusztagyarmati iskolát, illetve a nagysápi templomot építtette 1891-ben. A nagy világháború 600—700 bajnai lakost szólított fegyverbe, akik közül 92 életét vesztette. Bajna lakossága ma 2123 lélek, kik közül 1073 férfi és 1050 nő. Valamennyien magyarok, felekezetileg 2106 a róm. kath., 12 a ref., 1 az ág. h. ev., 2 az izr. és 2 egyéb vallás követői. E népesség főleg a község belterületén helvezkedett el (2091) cssk 32 lakos lakik külterületen 4 házban. Határa 6525 kat. hold, melyből 3829 hold szántó, 76 hold rét, 48 hold szőlő, 202 hold legelő, 2063 hold erdő, 262 hold terméketlen. E terület 1 nagybirtok, 2 középbirtok, 237 kisbirtok és 247 törpebirtok között oszlik meg. A középbirtoknak 16* 225