Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kibővítése 1885-ben, az iskola felépítése 1874-ben. Bajnáról való távozása után káplánja, Koppy József volt a plébános 1872-ig. Mezey Rudolf, a késóobi pozsonyi kanonok 1897-ig működött, őt Hermán József követte 1925-ig, majd Elekes Vendel volt a plébános 10 hónapig, akit 1926-tól a jelenlegi piebános, Soltész István váltott fel Nagysápról. A bajnai plébánia Sánuor Móric gróf kegyúr bőkezűségéből épült. Építészeti anyaga kő és tégla. Renováltatott 1855, 1860, 1895, iy08 és 1928-ban. A bajnai plébánia-templom belső hosszúsága 30.7 m, szélessége 6.7 m, a mellékhajó hossza 13 m, szélessége 5.5 m. A szentély és az ablakok gótikus, a hajó és torony román stílben épült. Régi keletkezését bizonyítja az építkezés módja, valamint a templom szentélyében lévő Pasztoforium, az oltáriszentség őrzésére szolgáló hely, amely a szentélyben a falban beépítve látható, vasajtóval. Román stílben, művészi kidolgozásban készült, egyes részeiben már letöredezett. Kb. a XV. századból származik, magassága 6 m. Elsőízben 1751-ben báró Sándor Mihály kegyúr renováltatta a templomot, mely ebben az időben csupán a mai szentélyből és főhajóból állott. Ekkor épült a gótikus torony és a kórus. 1755^ben benedikáltatott. 1795-ben gróf Sándor Antal kívülbelül restauráltatta. 1810-ben gróf Sándor Vince a megrongált torony helyébe a jelenlegi csonkatornyot építette. 1885-ben Simor János hercegprímás saját költségén két mellékhajóval megtoldotta a templomot. A kisebb mellékhajók 1891-ben épültek az uradalom és a hívek együties hozzájárulásából. A kegyuraság a templomot a következő években restauráltatta: 1885, 1891, 19ll, 1921 és 1929-ben. A templom kb. 1200—1300 hívő befogadására alkalmas. Meg kell említeni, hogy a főkapuján balra, a Segítő Szűz Mária oltára alatt, valamikor a kegyurasagok temetkező helye volt. Itt volt eltemetve szlavnicai Sándor Mihály báró, amit az oltár alatt lévő 180 cm hosszú és 90 cm széles vörösmárvány lapon levő felirat is bizonyít. A templomban 4 oltár van, mégpedig a gótikus főoltár, a mellékhajóban az evangéliumi oldalon Jézus szentséges Szivének mellékoltára, a lecke-oldalon levő mellékhajóban a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére készült oltár és a főkaputól balra van az előbb említett Segítő Szűz Mária oltára. Számos értékes szobor, dombormű és olajfestmény díszíti. A szent edények közül megemlítendők a Sándor Vince gróf által 1811-ben adományozott ezüst monstrancia, aranyozva 29 ametiszttel, továbbá a Sándor Antal gróf által 1784-ben adományozott aranyozott miséző kehely, azonkívül több művészi kivitelű áldoztató kehely. A bajnai templom orgonája 1883-ból való. A Nagyboldogasszony tiszteletére 1926-ban öntött harang 301 kg, a Szt. Adalbert tiszteletére 1740-ben öntött harang 285 kg, Szt. István király tiszteletére 1926-ban egy 94 kg-os és ugyanezen évben Szt. József tiszteletére 42.5 kg-os harangot öntöttek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a nagyobbrészt a kegyuraságok adományaiból származó művészi egyházi ruhákat sem. A falu határa hegyes és közepes termékenységű. Szántói homokosak, amelyet a lakosság nagy szorgalommal művel, s leginkább kétszerest, zabot, burgonyát termelnek rajta. A XIX. század elején gróf Sándor Móric országszerte híres ménest tartott itteni birtokán, azonkívül juhászata és svájci tehenészete is igen jó hírnévnek örvendett. Fényes Elek feljegyzései szerint Bajna egykor mezőváros volt, de pontos adatokat nem közöl, hogy mikor. Ugyancsak szerinte határában olyan kavicsbánya volt, melynek anyaga üvegfúvásra kitűnően alkalmas volt s messze vidékre is elszállították. Földesura mindvégig a gróf Sándor-család maradt s ma is e család leszármazottjának MetternichSándor Klementina hercegnőnek van itt jelentékeny birtoka. Metternich Sándor Klementina hercegnő — akinek édesatyja néhai Metternich Winneburg Richárd, a nagy kancellár fia, édesanyja pedig Sándor 224;