Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

len összeköttetésbe kerülve, ez által a Szentendrétől Esztergomig terjedő Dunavidék világtól elzárt forgalma lendületet nyerjen. E tekintetben előállt volna az a helyzet, hogy Budavidéke és Esztergom körvasúthoz jut és Esztergom egy olyan nagy vidék keresett helyévé válik, amelynek ideirányuló forgalma némileg pótolhatja azt a veszteséget, amely addig a túlsó oldal fejlettebb forgalma által előidéztetett. Ennek a tervnek lelkes apostola volit néhai Bleszl Ferenc, volt takarékpénztári elnök és vezérigazgató s az ő fáradhatlan tevékenysége eredményeképen a Szentendréig vezetett vasút Esztergom felé tervezett további vezetésének iránynyom jelzési munkálatai is megtörténtek már, azonban a világháború bekövetkezése és az annak nyomában jelentkezett gazdasági lehetetlenülés ezt a tervet is — ki tudja meddig — elodázta. A Kassa—oderbergi vonalból Garamberzencétőli Párkányig leágazó vonalnak az esztergomi vasútvonalhoz való bekapcsolási terve arra irányult, hogy a felvidéki — különösen gabonában és faanyagban jelentkező — forgalom Esztergomban a Duna mellett létesítendő parti rakodó útján terelődjék az olcsóbb víziútra, nem is említve az egyéb áruk szállításánál elérhetőnek remélt huszonnégy órai időrövidülést, amely a transito-forgalom révén hozott volna hasznot Esztergomnak, viszont pl. az esztergommegyei kőszén könnyen jutott volna rövidebb úton a Felvidékre. A Felvidék elvesztése és a cseh elzárkózás ezt a tervet is kútba ejtette. Állami és egyéb utak. A vármegye területén, Budapest jobb partjáról kiindulva, Tinnye és Leányvár között kezdődik az állami út, amely Lábatlan községnél éri el Komárom megye határát. Az állami út a harmincas évekig törött anyaggal volt burkolva és betonúttá a közelebbi években alakíttatott át. Az út kezelése kitűnő és az Budapest és Wien között, mint autóút, egyike a legjobbaknak annak dacára, hogy a régi szélességében megmaradt. Emiatt különben az egyéb tengelyközlekedés az autóforgalomnak hátrányára esik. Esztergom vármegye törvényhatóságának kezelésében ezidőszerint 477.710 km kiépített és 127.295 km kiépítetlen közút van. A kiépített utakból 18.670 km hosszú szakasz van állandó portalan burkolattal ellátva. Legjobb tudomásunk szerint a vármegye közönsége minden igyekezetével arra törekszik, hogy az egyes községeket összekötő törvényhatósági és vicinális utakat teljesen elfogadható állapotba hozza, azonban arra való tekintettel, hogy a csonka vármegye anyagi viszonyai igen szűkösek, bizonyára jelentékeny időnek kell eltelnie addig, amíg valamennyi ilyen út kifogástalan állapotba kerül. Amint említettük, az egyéb jármüvekkel való tengelyközlekedés az autósforgalomnak nehézségeket okoz. A tengelyközlekedés, t. i. a szekerezés és a fuvarozás elengedhetetlen szükséglete a vármegye egyes részeinek. így különösen a süttői és piszkei márvány- és cementipar termékei e két község között levő szakaszt nagyon igénybe veszik. Hasonló a helyzet Esztergomtól, illetve Kesztölctől Budapestig azért, mert ősszel, gyümölcsérés idején, a szőlővel és szilvával a fővárosba igyekvő gazdák délutáni négy órától reggeli öt óráig szállítják terményeiket. Bár nem tartozik ide, megemlítjük, hogy ugyanez a helyzet Piliscsabától Budáig, mert ezen a szakaszon nemcsak a mezőgazdák szállítják terményeiket, hanem a kőszénfuvarozáson kívül a mészkő- és téglagyárak termékei is jelentékeny részben lovak által vontatott jármüvekkel történik. Az egyesített vármegyék 1930-ban útfejlesztési programot készítettek és annak nyomában a kettős vármegye területén 1937 szeptemberéig 161 km út 210;