Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kőzött el az elől, hogy igen sok érdekes lelet a budapesti nagy gyűjteményekbe kerülhessen, besorozva az országosan is fontos kulturális dokumentumok közé. Ehelyütt csak a városi és megyei gyűjteményeket tárgyalva, először is szó.'ini kell az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeumáról, amely 1936-ban az érseki palotában levő keresztény múzeum kiegészítő része lett. A praehistoricus emlékek nagyszerűen rendezett gyűjteménye mellett igen sok értékes ókori emléket találunk itt, főképen római oltárokat, sírköveket és feliratos téglákat. A középkor is alaposan képviselve van bútorokkal, céhemlékekkel, hangszerekkel és hímzésekkel. A gyűjteményt nagyértékű fegyver- és keramiagyüjtemény egészíti ki. A kuÜúra igazi kivirágzásának jelei a magángyűjtemények, melyek a közületi gyűjtések mellett akárhányszor igen nagy értéket képviselnek. Az esztergomi magángyűjtemények közül kiemelendő néhai Brenner Ferenc régiség- és éremgyüjteménye, továbbá dr. Zwillinger Ferenc gyűjtése, mely egybefoglalja majdnem az összes, Esztergomról megjelent grafikai ábrázolásokat. Becses régiség- és éremgyüjteménye van a bencés főgimnáziumnak is. Az esztergomi középiskolák igen komoly könyvtárakkal rendelkeznek, főleg a bencésgimnázium tanári könyvtárának álliománya képvisel nagy értéket. Esztergom városi könyvtára nem annyira a kötetek nagy száma, mint inkább sok értékes példánya miatt figyelemreméltó. Megalapítója Helischer József városi tanácsos (f 1844) volt, ki egész könyvtárát a városra hagyta és a könyvtár gyarapítására még 3000 forintot is hagyományozott. A könyvtár jelentősen fejlődött és már jóval meghaladja a háromezer kötetet. A vármegye községei is igen nagy haladást tettek az utóbbi esztendőkben kulturális téren. Csaknem minden község rendelkezik már a kultúrát egyik legjobban szétsugárzó intézménnyel, könyvtárral, azonban kívánatos volna ezeknek hathatósabb fejlesztése. A legtöbb könyvtár csak 1-2-3 száz kötetből áll, ami figyelembe véve a természetes elhasználódást, oly csekély mennyiség, hogy hivatásuk sikeres teljesítéséhez szükséges volna ezeket, esetleg központilag, nagyobb mennyiségű könyvvel felfrissíteni, annál is inkább, mivel a vezetett kimutatások szerint a könyvtárakat egyre többen látogatják. A könyvtárak korszerű kiépítése olyan községekben volna különösen fontos, ahol a bányászság még nem szakadt el a rögtől és itt jól megválogatott, tanulságos és amellett érdekes könyvekkel felszerelt könyvtárak kiváló segédeszközei volnának a templom és iskola mellett a nemzeti és polgári gondolat ébrentartásának. Népkönyvtár néhányszáz kötetnyi állaggal van: Bajnán, Bajóton, Dágon, Epölön, Leányváron, Lábatlanon, Máriahalmon, Nagysápon, Piszkén, Süttőn, Táton és Sárisápon. Ezeken kívül sok községben van még külön leventekönyvtár, bányászkönyvtár, iparoskönyvtár, népművelési könyvtár is; néhány faluban 3-4 könyvtár is van, mint Csolnokon, Dágon, Leányváron és Süttőn. A fejlettebb könyvtártípust a bányásztisztikar dorogi és tokodi könyvtára képviseli. A vármegyében egyre nagyobb lendületet vesz az a mindenképen dicséretes kegyeletes akció, mely a világháborúban elesettek emlékét kívánja megörökíteni. A legimpozánsabb ily emlékmű Esztergom városát díszíti és Lányi Dezső szobrászművész kiváló alkotása. Főalakja a magyar címer védelmében ugrásra kész oroszlán, két és fél méter magas. Az obeliszken kétoldalt a hősök nevei olvashatók. A csolnoki „Hősök táMája" a templom falába van beépítve. Igen szép az itteni „Hősök ligete", ahol minden hősi halottnak egy-egy virágzó fa hirdeti emlékét. Minden fa bronztáblával van ellátva, mely az elesett hős nevét viseli. Dág hősi emlékműve szintén a templommal kapcsolatos. 205;