Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A dorogi hősi einlékszobor zsákodi Csiszér János szobrászművész alkotása. Kesztölc, Mariahalom, Nyergesujfaliu, Pilismarót, Piszke és Tokod szintén megalkották már hőseik emlékszobrait. Nevezetes a mogyorósbányai emlékmű, melyet Gáthy Zoltán tervezett, a süttői, mely Hikisch Rezső müve és a táti, melyet Sződy Szilárd alkotott. Dr. K. L. Felhasznált források: Dr. Lepold—Homor: Esztergomi kalauz, O'sváth Andor: Esztergom (Borovszky-tele monogránaoan), Homor 1.: Esztergom nevezetessegei. Esztergom vármegye közegészségügye. A vármegye a múltban is igen sokat fordított arra, hogy egészségügyi intézményeit szaporítsa és ezáltal a lakosság egészségügyi követelményeinek szolgádon. Természetes, hogy mint valamennyi vármegyéDen, úgy Esztergomban is a vármegye székhelyéről indul ki az egészségügyi irányítás és az egészségügyi intézmények is itt nyernek elhelyezést. Előfordul, hogy a vármegye területén egyes községek 34 km-re fekszenek a közkórháztól, de mégis lényegesen jobb a helyzet, mint más vármegyékben, annál is inkább, mert a főváros közelsége nagy mértékben csökkenti a gyors beavatkozás hiányát, továbbá mivel a szomszédos vármegyék betegeinek nagy része a fővárosban ápoltatja magát. A város, illetve a vármegye egészségügyi múltjára nézve feljegyzések nincsenek, mert azok az idők folyamán a folytonos háborúságok következtében elpusztultak. A rómaiak idejében az ivóvizet vízvezeték szolgáltatta. Ez a török megszállás alatt pusztult el. A vízvezeték, a Szent János-kúti, a Csurgó és Cigánykúti forrásokból nyerte a vizet. Ma a falvak ivóvize, melyet nagyrészben kutakból szereznek be, elég tűrhető. A furt kutak jó ivóvizet szolgáltatnak. Azok a községek, amelyek hegyoldalban feküsznek, forrásokból nyerik ivóvizüket. Esztergom városának három kórháza van, mel/yek közül a legnagyobb a Vaszary Kolos hercegprímásról elnevezett városi közkórház, mely pavillon-rendszerrel épült. A kórház alapítását közadakozásból létesítették. A kórházban az összes osztályok számára külön épület áll rendelkezésre. A gyermekbetegek részére levő pavillont az Esztergomi Takarékpénztár saját költségén építette. A kórház alapításakor 90 ággyal redelkezett, ezek száma azonban állandóan emelkedett. A másik kórháza a Simor János hercegprímás által alapított érseki kórház, mely jelenleg a Kolos-kórházhoz tartozik. Még egy kórházról kell megemlékeznünk, mely 1894-ben épült a katonaság számára. Ez most katonai tisztiüdülő. A város területén jelenleg 26 orvos működik és három gyógyszertár van. Esztergom természeti kincsekben is igen gazdag. Hőforrásai vasas, kénes, magnéziumos összetételűek, melyek igen előnyösen használnak vérszegénység, gyomor- és nőibajoknál. Idegbajoknál is szokták alkalmazni. A rómaiak ezeket a forrásokat már fürdésre használták, újabban pedig a város legszebb helyén a forrásnál hatalmas strandfürdő létesült. A források a Szent Tamás-hegy és a Várhegy aíjából törnek elő. A standfürdőn kívül kád-, tükör- és gőzfürdő is van. A Duna partja is alkalmas fürdőzés céljaira. Itt modern uszoda áll a fürdő- és úszósport rendelkezésére. Mindezek a lehetőségek nagyban előmozdítják az idegenforgalmat is. A város köztisztasága első helyen áll. Az utcák és terek fásítottak. A város 206;