Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

larni, 1 róm. kath. felekezeti és 1 ref. felekezeti. Az állami megszűnt és jelenleg csak a felekezetiek állanak fenn. A két iskolának 4 tanterem áll rendelkezésére 3 tanerő alatt. Be volt iskolázva 206 tanuló. Az államsegély 4341 P volt. A gazd. ism. iskolába 108 tanuló volt beiratkozva. A községben nincs óvoda. A lakosság magyarajkú. Pilisszentlélek község róm. kath. felekezeti iskolájának 1 tantermében 1 tanító 6 vegyes osztályban 72 gyermeket tanított. Az államsegély összege 890 P volt. Továbbképző ált. ism. iskoláját 31 tanuló látogatta. Az óvodában 1 vezető alatt 41 gondozott volt. A község népe tót anyanyelvű. Piszke községben állami iskola van 5 tanteremmel, 5 tanerővel 6 vegyes osztállyal. A tanítványok létszáma 1925-ben 185 volt és 233-ra emelkedett. A gazd. ism. iskolába 83 tanuló járt. 1926-ban iparos tanonciskola is létesült 4 tanítóval. Alig látogatták és 1933-ban csupán 11 tanulója volt. Óvoda nincs. A község népe németajkú ugyan, de mindjobban magyarosodik. Süttőn az állami elemi iskola mellett 1931-ig egy magán elemi iskola is működött. Az egyedül fenálló állami iskolában 3 tanerő 6 vegyes osztályban 145 gyermeket tanított. Van két ált. ismétlő 61 visszaesett tanuló létszámmal és egy ipariskola 17 főnyi tanulóval. Itt is visszaesés mutatkozott, mert a lét­szám 1930-ban ennek a kétszerese volt. A község lakossága felesen magyar és német. A magyarnyelvi oktatás eredményes. Tát községben a róm. kath. felekezeti elemi iskolának 4 tanterme, 4-5 ta­nítója van. Beiskolázott tanulóinak létszáma 1926-ban 171 volt s attólfogva 247-re emelkedett. A felemelt államsegély összege 6645 P volt. A gazd. ism. iskolát 88-an látogatták. Nyári óvodája 1927-ben 1 óvónővel működött és 1928/29-ben 39 gyermek volt gondozás alatt. Tokod községben 1 állami, 1 róm. kath. felekezeti és 1 magán elemi iskola van. Ezekben 18 osztályban 15 tanerő tanít 15 tanteremben 812 gyermeket. Ez a létszám 1925 óta közel 300-al emelkedett. Az államsegély összege 8287 P. Van 2 ált. és 1 gazd. ism. iskola. Az előzőben 122, az utóbbiban 136 tanuló volt. Az iparos tanonciskola 2 tanerővel 21 tanulót részesített oktatásban. Az óvodában 207 gyermek volt gondozás alatt. A község népe magyar. Vége­zetül Uny községet említjük, itt 1 róm. kath. és 1 ref. felekezeti elemi iskola van 2 tanteremmel, 2 tanerővel, 12 vegyes osztállyal és 78 tanulóval. Az állam­segély 1925-ben 4456 P volt, de tíz év multán 2927 P-re csökkent. Gazd. to­vábbképző nincs, ellenben van 2 ált. ismétlő iskoia 46 főnyi ifjúsággal. A most elmondottakban vázoltuk Esztergom vármegye községeinek nép­oktatásügyét s annak rövidre foglalt történeti vázlatát s leszögezhetjük, hogy a megcsonkítás, gazdasági lehetetlenülés, országromboló és civilizációpusztító történelmi események ellenére is Esztergom megye erősen tartja kezében a kulturális misszió feladatát! Dr. jur. Kerekesházy József. Múzeumok, könyvtárak, gyűjtemények és hősi emlékmüvek Esztergom vármegyében. Esztergom vármegye, mint az őskori és ókori emlékek legdúsabb lelőhelye, országos viszonylatban is kiváló gyűjteménnyel rendelkezik. Az Esztergom­vidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeumában 1 végigvonulnak előttünk mindazon koroknak emlékei, melyek valami nyomot hagytak a megye terüle­tén. Hogy a gyűjtemények nem elég gazdagok, annak oka abban keresendő, hogy Esztergom megye közönsége nem volt szűkkeblű, hanem felismerte az egységes, összefoglaló és reprezentáló gyűjtemények jelentőségét és nem zár­1 Most főegyházmegyei. 204;

Next

/
Thumbnails
Contents