Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Dág község egy róni. kath. felekezeti iskolával rendelkezik. Két tanteremben, 2 tanerő 6 osztályt lát el. Kicsiny lévén a község, a tanulók létszáma tíz év előtt 109 volt, míg utoljára 162-re emelkedett. Az iskola 1928/29-ben 5332 F államsegélyben részesült és utolsó államsegélye 2666 P-re szállt alá. A gazd. ism. iskolába 63 gyermek járt. A gazd. ism. iskolát 1925-től 1931-ig ált. ism. iskola pótolta. A község népe kevert. Magyar, német és tót. Dorog községben 1 róm. kath. felekezeti jellegű és 1 magán elemi iskola van. 1926-ig 2 magániskola működött s akkor az egyik megszűnt. Az 1926-ig magán iskoia társulati iskolává alakíttatott. A jeleniegi kéi iskolának 18 tanterme van 20 tanerővel (1935-ig). Azideig összesen 1032 tanuló látogatta. Ezek közül 101 nem volt magyar anyanyelvű. Az iskolai államsegély 880 P-ről fokozatosan 5412-re emelkedett. Van községi óvoda is, amely 1933/34-ben ö vezetővel bírt, ez a létszám azonban 3-ra csökkent. Az óvoda 400 gyermeket gondozott. Az ált. továbbképző ism. iskolákat illetőleg régebben 3, 167, újabban (1926 óta) 2 van 226 növedékkel. A községben iparos tanonciskola is működik 5 tanerővel és 60 tanulóval. Epöl község egyetlen kath. felekezeti iskolájában, 6 vegyes osztályban 2 tanerő tanít. A tanulók létszáma 66-ról 102-re emelkedett. Óvoda nincs. Ujabban mindössze 1 gazd. ism. iskola működik cca 50 tanulóval. 1933-ig volt egy általános is, ez azonban megszűnt és helyette gazd. ism. iskola (már 1930-ban egy évre) állíttatott fel. A község lakossága 95 %-ban magyar. Kesztölcz község róm. kath. felekezeti elemijében 1935-ben 383 tanuló volt beiskolázva, míg tíz évvel azelőtt százzal kevesebb. A tantermek száma 6 és tanerő is 6 tanít. Az államsegély 9474 P. Az óvodában 128 gyermeket 2 vezető gondoz. A gazd. ismétlőben 206 tanuló volt (1926-ban 137). Máriahalom (Kirva) községnek 1 elemi iskolája van s abban 126 növendék 6 vegyes osztályban nyer tanítást. Az iskolában 2 tanerő működik. Az államsegély összege a statiszt. hiv. nyilvántartása szerint 2736 P. Az ált. ismétlőben 62 gyermek tanult. A községben nincs óvoda. Máriahalom lakossága német. A magyarnyelvi tanítás sikeres. Lábatlan községben hasonlók a viszonyok. A 6 osztályos vegyes tanítású állami iskolában 4 tanerő tanít 184 gyermeket. Az ált. ismétlő helyett 1927-ben gazd. ismétlő iskola állíttatott. Ebbe 78 gyermek járt. A községben nincs óvoda. A lakosság általában magyar. Leányvár községben 1 róm. kath. felekezeti iskola van 3 tanteremmel és 3 tanerővel. A tanulók létszáma 263 volt s ebből 243-at magyar ajkúnak könyveltek. Ismétlője 1927 óta gazd. típusú 75 tanulóval. Óvoda nincs. Mogyorósbányán a róm. kath. felekezeti elemi iskola 2 tantermes, 2 tanerővel bír és 124 tanuló látogatta. Az államsegély 4397 P. Az ált. ismétlőt 52 gyermek látogatta. Óvoda nincs. A község lakossága vegyesen magyar, német és tót. Nagysápon két elemi iskola működik. Nevezetesen 1 ref. és 1 kath. felekezeti iskola. A 4 tanteremben 12 osztályban 4 tanerő van. Volt 316 tanuló és ez a létszám tíz év alatt közel kétszeresére emelkedett. Az államsegély 5411 P volt. A két ált. ismétlőben 108-an tanultak. A község lakossága színmagyar. Nyergesujfalunak két elemi iskolája van. Az egyik községi jellegű, a másik állami. Hét vegyes osztály 8 tanteremben foglal helyet. A tanerők száma 7. 1931-ig a tanulók létszáma 308 volt s ez abban az évben 40-nel emelkedett. Két gazd. típusú ismétlő iskoláját 80-an, iparos tanonciskoláját 14-en látogatták. Ez a létszám 1927-től 26-tal apadt. 1925/26-tól gazd. irányú szakiskola is működött cca 80 tanulóval és 1 tanerővel. A község lakossága 80 %-ban német, 20 %-ban magyar. Pilismarót községben 1928-ig három elemi iskola működött és pedig 1 ál203;