Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

lakosságnak is tudomással kell bírnia egy olyan országban, melynek felelős kultúrtényezői büszkén hivatkoznak a Dunamedencében élő magyar nemzet vezető szerepére és kultúrfölényére. A civilizációnak futárjai és önfeláldozó, önzetlen harcosai ezek és kívánatos, hogy tevékenységük eredményeképen a népi elem olyan nemzedékek sorozatát adja, amely ingathatlan lesz vallásában, áldozatosan önfeláldozó a hazának szeretetében, a testvéri összetartásban és gondos a nemzeti szellem ápolásában! Figyelemmel kísérve a régi Esztergom vármegyéből fennmaradt egyetlen „esztergomi"-nak nevezett közigazgatási járás viszonyait, meg kell állapítanunk, hogy a járás területén a népoktatás érdekében mindazon követelmények jelentkeznek, amelyek elengedhetetlenek. Vizsgálva a legutolsó évtized adatait,

1 megállapíthatjuk, hogy azokból igen sok pedagógiai és szociográfiai tanulságot lehet levonni és bármily büszkén is tekinthetünk vissza az elmúlt, önálló magyar évtized alkotásaira, őszintén le kell szögeznünk, hogy e téren még jelentkezik kívánni való. A megye területén levő iskolák községenként a következők: Bajnán 1925—35-ig összesen 1 róm. kath. felekezeti jellegű elemi iskola van; az első évben ennek mindegyik osztálya közös volt, 1927—31-ig egy-egy külön fiú- és leány osztállyal dolgozott és csak a többi ötben folyt együttesen a tanítás; 1932 óta azonban ismét a régi helyzetet állították vissza s mindegyik osztály vegyes jellegű. A tantermek száma 6, ugyanannyi a tanítótestület létszáma is. A tanulók létszáma az 1925. évi 183-ról tíz év alatt 320-ra emelkedett és 1931-ben már 344 lett. A bajnai népiskola növendékei valamennyien magyarok s közöttük az első két esztendőben csupán két idegen nemzetiségű volt. Az iskola államsegélyben részesül. Az 1925/26 tanévben az államsegély összege 11.207 P volt és az az 1934/35 évben 7.873 P-re szállt le.

2 Bajnán nincs óvoda, ellenben a felső iskolatípust az eleinte általános, újabban gazdasági irányú iskola képviseli. Ennek tanulóifjúsága az említett évtizedben 138 és 142 között váltakozik. A község lakossága magyar. Bajót községnek egyetlen róm. kath. felekezeti jellegű népiskolája van, amely az 1928/29 tanévet kivéve, 6 vegyes osztállyal működik. A tantermek száma az 1925. évi hatról háromra csökkent és a tanszemélyzet is három főből áll. A tanulók száma 121—-209 között váltakozik. Az iskola államsegélye költségvetési okokból 4417 P-ről 2415 P-re csökkent. A községben nincs óvoda. Az ismétlő iskola tanulóinak száma a kezdeti 66-ról 106-ra emelkedett. Az ismétlő iskola gazdasági ismétlő iskolává minősült át. A község lakói magyarok. Csév községben egy állami iskola működik. Osztályai hol vegyesek voltak, hol szeparáltak (1926—32 és 1934/35). A tanszemélyzet állománya az utolsó tíz év alatt 4 főről 7-re emelkedett. A tanítás 5 tanteremben folyik. A tanulók száma a legutolsó tíz év alatt a kezdeti 171-ről 330-ra emelkedett. A tanulók általában tót anyanyelvűek. Az általános ismétlő iskola 1926-ban gazdasági továbbképzővé minősült át. Ennek tanuló-létszáma 152 körül mozog. A községnek nincs óvodája. A magyar nyelvi eredmény általában dicséretes. Csolnok község 2 elemi iskolával rendelkezik. Ezeknek osztályai az utolsó statisztikai években 14-re emelkedtek s bennük 10 tanerő tanít 11 tanteremben. A tanulók száma 1925-ben 343 volt. Ez a létszám azóta 575-re ment fel. Az iskola csak újabban nyert 8.944 P államsegélyt. Ismétlő iskola gazd. és ált. van. Általános 1927-ig csupán 2 volt. A tanulók száma 133-ról 164-re emelkedett. A község óvodával is rendelkezik. Ennek 1925/26-tól 1, 1928-tól 2 vezetője van és a gondozott gyermekek száma meghaladja a 200-at. A község népe németajkú. A magyar nyelvi előhaladás kielégíiő. 1 M. kir. Statiszt. Hiv. irattára. 2 Az 1925/35. évi áll. költségvetés adatai. 202;