Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

keinek iskoláztatását általában tehernek tekintette. Hogyha e tekintetben csak az 1896. évi állapotot tekintjük, mar megállapíthatjuk, nogy a vármegyében az analfabéták létszáma ekkor a 40-oü % Körül jelentkezett. Ebben az íuótájban neveztetett ki a vármegye kir. tanfelügyelőjéül Vargyas Endre, aki vasszigorral lépett fel és minden elismerést érdenno tevekenységevel, nemkülönben a tanítótestületeket megnyerő magatartásaval olyan örvendetes irányt adott a népoktatásnak, hogy a beiskoáztatás nehézsegei hovatovább szűnni kezdtek. Ezt Vargyas utódja: Schwetz Vilmos, igaz lelkiismerettel folytatta, majd Pacséri Károiy buzgólkodott. Pacséri távozasa után Padányi Anuor neveztetett ki tanfelügyelőnek. Személyében a hivatásbeli tanító és a bölcs pedagógus jelentkezett. Az ő nagyértékü tevékenysége az esztergomvármegyei népoktatás renaissanceát jelentette. Amikor itt elért sikereinek méltatásaképpen Pest vármegye tanfelügyelője lett, utána Bodnár György, majd Sághy Imre, iSletőleg Báruos Ádám következtek és ez utóbbit váltotta fel a kir. tanfelügyelői tisztségben vitéz Szabó István oki. tanár, szak- és közíró. Előző állomásai Kaposvár, Sopron, Versec, Nyitra, ismét Versec, majd Nagybecskerek és Kecskemét voltak és innen neveztetett ki Esztergom vármegyehez. Itt megemlítjük, hogy a világháborúban, mint tart. hadnagy 28 hónapon át hősiesen küzdött, fönadnagyi rangfokozatot nyert és az összes kitüntetéseket megszerezte. Vitéz Szabó István egyike azoknak a kitűnő tanügyi férfiaknak, akik hivatalaikat ritka elhivatottsággal töltik be és feladataikat keresztény szettemben, a nemzeti eszme törhetetlen szolgálatában fáradhatatlanul teljesítik. Irodalmi tevékenységéről az irodalmi rész keretében emlékezünk. Ami most már Esztergom vármegye iskoláit i'ileti, ezekről a következő adatokat sorakoztatjuk fel: A megye területén 12 állami, 10 községi, 70 róm. kath., 28 ref., 5 evang., 1 egyesült protest., 2 izr. és 8 társulati iskola működik, vagyis összesen 136 iskola van. A tantermek száma: 456. Az iskolákban összesen 441 tanító tanít. Az iskolák létszámát illetőleg tudni érdemes, hogy 1914-ig a megyében csak 96 iskola volt s a háború óta új építkezéssel ez a létszám 40-el szaporodott. Minthogy Esztergom megye területén nemcsak magyar, hanem német és tót településű községek is vannak, meg kell jegyeznünk, hogy e körülmény magával hozza a nemzetiségi iskolák fenntartásának szükségét. Ehhez képest Esztergom megyében 21 nemzetiségi iskola működik és igen örvendetes tény, hogy bennük a magyar nyelvi tanítás kiváló eredménnyel érvényesül. Végül ideiktatjuk a kir. tanfelügyelőség személyzetének névsorát a következőkben: kir. tanfelügyelő és hivatal főnök: vitéz Szabó István; tanügyi s. titkár: Borz Lajos és dr. Pauer István; berendelt áll. tanító vitéz Móró János; gyakornok: Lehel Aranka. Esztergom vármegye népoktatásügyének statisztikai tükre. Arról, hogy Magyarországon kik által és miként indult meg a népoktatás, Szent István uralkodásának idejéről megírt történetünk keretében és fentebb mindenre kiterjedőleg emlékezvén, a jelen fejezetben tisztán arra törekszünk, hogy a vármegye községeiben ezidőszerint működő népiskolákról beszámoljunk. Mielőtt azonban ezek felsorolásába bocsátkoznánk, meg kell emlékeznünk a nagy horderejű és széles körben kultúrát terjesztő népművelési előadásokról. A legkiválóbb tanerők — tanárok, tanitók — és nem hivatásos pedagógusok járják a községeket és vasárnapokon s egyéb alkalmakkor népszerű módon ismeretterjesztő előadásokat tartanak mindazon témákról, amelyekről a falusi 201;