Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nevezünk, a jövőre nézve a várbirtokhoz nem kötött és „nemes szabadsagokkal" bírt serviensek jogait megerősíti és biztosítja. bármennyire neiytano is, nogyha bizonyos szervezetek megalapozásánál oíiyan szavakat haszuaiunk, amelyek a jogeietben nélkülözhetetlenek, enelyütt inegis szükségesnek tartjuk megmagyarázni, hogy mi is az a „királytól magánjognag való íuggés"? bnnek erteime az, hogy akit vitézzé avatnak és toldbiriok-adományuan részesül, vagyis „vitézi telket" nyer, az adomány ellenében úgy saját személyében, mint utódaiban köteles az ország fennmaradását célzó íninueii nemzeti cselekvést becsülettel szolgálni, s minüen azok ellen irányuló mozgalommal élet-halál veszedelem közepette is szembeszállni. Minthogy pedig az nyen magatartásnak legiöbb biztosítéka a tulajdon, nehogy az idővel elkallódjék, függőségbe kerül, vagyis az a vitéz, aki azt nyerte, továbbá annak utódai a kozep-, vagy kisbirtokot örökül bírják ugyan, de eladniok, vagy megterhelniük nem szabad. Így öröklődik az adomány apáról fiúra, unokára és a késő nemzedékre, így ad állandó fenntartást és ekként lesz tápláló talaja az ál.'umhüségnek. A „Vitézi Rend" felújításának gondolata Magyarország kormányzójának: nagybányai Hortny Miklósnak az érdeme. Ő jól ismerte törtenelmünket, amelynek során már szt. István óta áthatotta nemzeti királyainkat az a gondolat, hogy akik a haza védelmében érdemeket szereztek, azokat meg kell becsülni és meg kell: jutalmazni. Az országgyűlés kormányzónknak a Vitézi Rend létesítése érdekében készített tervezete alapján alkotta meg a vonatkozó törvénycikket és a magyar királyi miniszterelnök az abban nyert felhatalmazás nyomán adta ki a 6650/1920. évi ama rendeletet, amelynek értelmében az ingatlan adomány különleges jogi minősítést nyer. A Vitézi Rend első választott főkapitányi tisztét ezidő szerint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója tölti be. Az Országos Vitézi Szék tagjai az összes törzskapitányok és az egyes minisztériumok képviselői. A rend tagjai nyo!c vitézségi törzsszék hatásköre alá tartoznak. A törzsszék élén a törzskapitány áll. A törzsszékek vármegyei vitézi székekre oszlanak s ezek felett a vármegyei székkapitányok állanak és ez utóbbiak segédletére a vármegyei vitézi széktartó s egy nemzetvédelmi tiszt áll rendelkezésre. A vitézi telkek eredetük szerint a következőleg oszlanak meg: a) ingyenes, b) sajál birtokból alapított, c) vagyonváltságos, d) megvá.Uásos, e) vásárolt, f) hosszú lejáratú- bér, g) örök haszonélvezeti és h) telepítésből származó vitézi telek. Az esztergomvármegyei vitézi szék Esztergomban 1921. évi december 14-én alakult meg vitéz SZÍVÓS Waldvogel József székkapitány elnöklése mellett, míg a komáromvármegyei 1922 március 9-én Komáromban vitéz nagymegyeri Raics Károly székkapitány elnöklete mellett szerveztetett. A vitézi székek állománya: Esztergom megyében: tiszti 26, várományos 4, legénységi 49, várományos 18; Komárom megyében: tiszti 32, várományos 6, legénységi 126, várományos 40. Hősi halált halt vitézek Esztergom vármegyéből: 2 tiszt, 1 legénységi; Komárom megyéből 2 tiszt és 2 legénységi. Vitézi telkek mennyisége Esztergom megyében: 27, ezek területe 264 kat. hold 530 négyszögöl; Komárom megyében 67 telek 886 kat. hold 76 négyszögöl. Pár évvel ezelőtt mozgalom indult meg Esztergom vármegyében avégből, hogy a vitézi rend Esztergomban székházat nyerjen. A vármegye közönsége 199;