Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1707-ben azonban a császáriak elkeseredett roham után bevették a várat és az egész örséget felkoncolták. A várnak már nincs nyoma. Alapépítményei esetleg feltárhatók. Meg kell emlékezni a vármegye területén lévő, történeti emlékszámba menő két regi kastélyról is. A bajnai szép, göröghomlokzatú, egyemeletes kastély, a báró Sándorcsaládé volt. Szlavniczai bánüor Menyhért és Kerekes Eva iia, Mihály később báróságot nyert, szüleitől nagy vagyont örökölt és ő építette Esztergom megye egyik epítészeti büszkeségét, a bajnai kastélyt. Fia Antal, gróf lett, kinek unokaja volt gróf Sándor Móric, a világhírű lovas, aki restauraitatta a bajnai kastélyt, melynek Metternich herceg és a Szent Szövetség nemes politikusai is többször voltak vendégei.

1 A másik kastély a cseh uralom alá került Béla községet diszíti és a báró Baldacci-Baldácsy-család tulajdonában állott.

2 Mint építészeti alkotás is figyelemreméltó, azonban főértékét a nagy ízléssel berendezett és ókori tárgyú freskókkal borított dísztermek jelentik. Ezzel Esztergom vármegye történeti emlékeinek ismertetését be is fejeztük. Dr. Kallós Lajos Károly. Vitézi rend. „Az arany a tűzben, kormányos szélvészben, a vitéz veszedelemoen esmérszik meg" ... Zrinyi Miklós. A magyar vitézi rend eredete a szt. István által alapított állam talajában vert gyökeret és az első királyt a vitézség elismerésére és méltánylására az a cél vezette, hogy mindazon férfiak, akik a hazát fegyverrel szolgálták és magatartásuk felülmulta azt az átlagot, amely az államhűség szempontjából értékesnek bizonyul, nemcsak személyükben, hanem utódaikban is megjutalmaztassanak és megbecsültessenek. Hazánk történelmi múltjában tények bizonyítják, hogy mindazok, akik a nemzet nagy és véres küzdelmeiben bátorságukkal, szívós kitartásukkal, leleményességükkel és az adolt helyzetekben tanúsított önfeláldozó magatartásukkal elősegítették a sikert, nemcsak addigi — esetleg alacsony — sorsukból emeltettek fel, hanem utódaikban is kötelezve, birtokadományokban is részesítettek. Így állt elő az a helyzet, hogy a szt. István kirá'iy udvarában szolgálatot tevő, kiválogatott egyének a király személyéhez kötött rendhez tartoznak, szabadoknak neveztettek és a királyon kívül másnak rendelkezésére nem állhattak. A vitézi rend országos kifejlődése II. Endre uralkodásánál kezdődik s abban nyilvánul meg, hogy az egyén vitézsége elismerése fejében a királytól magánjogiig függő közép- és kisbirtok-adományban részesül. Az ilyen vitézek alkotják azután a királyi „serviensek" osztályát. A II. Endre által 1222-ben kiadott és 31 pontból álló szabadságlevél, amelyet általában „aranybullának" 1 A család utolsó tagja a királyi engedéllyel hg. Sándor — Metternich — Winneburg nevet viselő Clementina hercegnő a kastély mai tulajdonosa. (Dr. Kerekesházy József úr sz. közlése.) 2 Baldácsy Antal báró nevéhez fűződik a kastély megszerzése, aki hatalmas vagyonát hazafias célokra áldozta. (Emléktáblája a nyíregyházi Kossuth gimnázium épületében.) A kastély jelenleg a br. Ullmann-család tulajdona. 198;