Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Ferenc Ferdinánd volt trónörököst, gr. Apponyi Albertet, gr. Zichy Jánost és gr. Tisza Istvánt. Amikor a chlopii hadparancs után az országgyűlés erőszakos feloszlatása megtörtént és bekövetkezett a darabont korszak, dr. Csernoch elsősorban kiizdott az ellen és Esztergom megyében a nemzeti ellenállás vezére lett. A koalíció idején a néppártnak tovább is tagja maradt s ekkor a szatmári püspökséggel kínálták meg, azt azonban nem fogadta el, ellenben Dessewffy Sándor csanádi püspök halála után I. Ferenc József határozott kívánságára 1908 január 12-én annak helyébe neveztetett ki. Mint püspök, annak dacára, hogy ezen méltóságában a főrendi ház tagja lett, képviselői mandátumát egészen 1910-ig megtartotta s ő volt az egyedüli törvényhozó, aki sikerrel vitatta, hogy valaki egyazon időben mindkét háznak tagja lehet. Három év múlva gr. Zichy János ajánlatára 1911 március 8-án dr. Csernoch János kalocsai érsek, majd 1912-ben hercegprímás lesz s mint ilyen, ugyanazon évi december hó 9-én tette le az esküt Schőnbrunnban I. Ferenc József kezébe. Az érseki széket dr. Csernoch 1913. évi február hó 1-én foglalta el. Bíbornokká X. Pius pápa 1914 május hó 25-én nevezte ki a hercegprímást, akinek a bíbornoki kapuceumot Alessandroni pápai nemesi testőr hozta Esztergomba. A főszékesegyházban történt átadás megfelelő szertartások mellett a kormány és az országgyűlés két házának küldöttei jelenlétében folyt le. Amint tudjuk, a sarajevói tragédia után a trón várományosa a Founchall-ban száműzetésben elhalálozott IV. Károly lett és I. Ferenc József halála után ő foglalta el a trónt. A koronázáskor a koronát dr. Csernoch János gr. Tisza Istvánnal együttesen tették a király fejére. Az összeomlás és az őszirózsás forradalom híre Esztergomban érte a prímást, aki •—- mint ismeretes — a köztársasági irányzathoz nem csatlakozott, habár a Károlyi-kormány kiküldöttje: Persián Ádám,

1 egyenesen hűségnyilatkozatot követelt tőle. Abban az időben — amint ismeretes — minden egyházi és közhivatali funkcionáriustól megkövetelték, hogy a köztársasági államformára esküt tegyenek. A prímás ezt az esküt nem tette le, ellenben kijelentette, hogy a forradalmi „vívmánnyal" szembe nem helyezkedik. Károlyi Mihály kormánya arra is rá akarta venni dr. Csernochot, hogy abban a küldöttségben, amely IV. király lemondását ki akarta erőszakolni, vegyen részt. Dr. Csernoch az erre vonatkozó felszólítás elől nemcsak kitért, hanem arra az álláspontra helyezkedett, hogy a királyt lemondatni nem szabad. A Károlyi-kormány bukása után 1919 március 21-én bekövetkezett proletárdiktatúrát szintén Esztergomban élte meg és szenvedte végig a prímás. A prímási palotába vörös katonák rontottak be különböző követelésekkel és a „minden a mienk" jelszavától megrészegedett csatornatöltelék kifosztotta az éléskamrákat. Ezt követőleg az új urak kijelentették, hogy a palotában a prímás csupán egy szobát tarthat meg, majd pár hét múlva ki kellett költöznie a palotából és volt iskolatársa: néhai Machovich Gvula kanonok lakásán ke"ett meghúzódnia. Úgy a prímás, mint lakásadója nélkülöztek, amennyiben 'tőlük az élelmiszerjegyet is megtagadták. A nélkülözés napjaiban Székely Henrik városi állatorvos és egy jóindulatú katonai húsvágó juttattak mindkettőjüknek titokban húst és élelmiszereket. Ezek után érthető, hogy a megalázások hosszú sorozata miatt a sorsát különben megadással viseltető prímás lelkileg sokat szenvedett s fokozta a szenvedését az a tragikus eset is, amely testvéröccsével és annak feleségével a Felvidéken történt. Az országba betolakodott cseh legionáriusok ugyanis mindkettőt kegyetlenül legyilkolták. Ezekben az időkben a prímás rendkívüli bátorságot tanúsított, amennyiben naponta meg1 Hitehagyott rk. pap, hírlapíró és a Károlyi-kormány alatt az egyházi ügyek kormánybiztosa volt. 185