Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

és nagy tudományú székesfehérvári püspöknek: dr. Prohászka Ottokárnak halálhírét, mely annyival is inkább megdöbbentette a lelkeket, mert a szentéletű püspököt a budapesti egyetemi templomban tartott szentbeszéde közben érte utói a halál, melynek hírére a város egyházi és középületeire nyomban felrepültek a gyászt hirdető fekete zászlók. A vármegye közönsége május 31-én tartott közgyűlésében áldozott a megboldogult emlékének és ugyanakkor emlékezett Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter haláláról és érdemeiről is. Ismeretes, hogy Rothermere lord 1927-ben szállt síkra Magyarország igazáért. A vármegye törvényhatósági bizottsága július 5-iki közgyűléséből intézett a lordhoz köszönő iratot. Dr. Csernoch János hercegprímás az év elejétől fogva állandóan betegeskedett és bajának gyógyítása végett március 9-én San Remóba utazott, azonban pár heti ott tartózkodás után hazakívánkozott s egészségi állapota hovatovább romlott úgyannyira, hogy július 14-én válságosra fordult, július 25-én pedig 76 éves korában Esztergomban jobblétre szenderült. Temetésén, mely július 29-én folyt le, megjelent a kormányzó, jelen volt a kormány, megjelentek az egyházmegyék fejei, a vármegyék és a városok küldöttei, nemkülönben elkísérte utolsó útjára híveinek óriási serege is. Kihűlt tetemét a főszékesegyházból történt ravatalozás és beszentelés után nagy elődjeinek a főszékesegyház alatt levő nyugvóhelyére helyezték. Az egyesített vármegyék árvaszékének elnöki tisztje megüresedvén, október 28-án tisztújító közgyűlés tartatott és ez alkalommal árvaszéki elnökké Esztergom vármegyének évtizedek során nagyszorgalmú tisztviselője: Fekete Rezső választatott meg és az üresedésbe jött aljegyzői hely dr. Boncz Nándor tb. szolgabíróval töltetett be. Jelentős ünnepet ült Dorog község október 31-én. Ekkor leplezték le a világháborúban elesett ottani származású katonák emlékezetének szentelt hősi emlékmüvet, amelynek alkotója Csiszér János budapesti neves szobrászművész volt. Az emlékmű leleplezése idb. József főherceg részvételével történt. Ennek az esztendőnek novemberében érkezett meg Serédi Jusztinián hercegprímássá történt kinevezésének hire. A vármegyének december 20-án tartott közgyűlésében történt ennek a nevezetes eseménynek bejelentése és határozatba ment, hogy az új egyházfejedelem üdvözlésére Palkovics László alispán menjen Rómába. Az alispán a város polgármesterével: dr. Antóny Bélával s azzal a száz tagból álló zarándok-küldöttséggel ment Rómába, amely oda 1928 január 5-én indult. A Rómából hazatérő hercegprímás útja az ország határától egész Esztergomig diadalmenet volt. Esztergom megyébe a hercegprímás január 28-án érkezett és vonatját a feldíszített leányvári állomáson Reviczky Elemér főszolgabíró fogadta, Dorogon dr. Serédi Jusztiniánt Palkovich László alispán, az esztergomi pályaudvaron pedig dr. Antóny Béla polgármester üdvözölték. Esztergom városa erre az alkalomra zászlódíszt öltött és a hercegprímás a város összes templomaiban levő harangok állandó zúgásától kísérve, a lakosság és a környék népének tömör sorfala között vonult az érseki palotába. Az új hercegprímás ünnepélyes beiktatása a főszékesegyházban az előkelőségek és a hívek ezreinek jelenlétében január 29-én volt. Beiktatása után a hercegprímás mély vallásos és hazafias érzésektől áthatott székfoglaló beszédet tartott s ugyanezen napon bocsátotta ki első pásztorlevelét is. 181