Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

árvaszéki ülnöke dr. Vizkelethy Sándor a Komárom vármegyei tisztikarból foglaljanak helyet a közös vármegye tisztikarában. Itt említjük meg, hogy Esztergom vármegye a saját önállóságában utoisó közgyü.esét november 15-én tartotta. EnneK főtárgya volt amaz egyhangúlag ehogadott indítvány, hogy id. József főherceg házasságának harmincadik évfordulója alkalmából feiiratilag üdvözöltessék. Ugyanakkor dr. Walter (Jyula címzetes püspök a törvényhatóság nevében elismerő szavakkal búcsúztatta el a létszámcsökkentés következtében távozó érdemesült főtisztviselőket. Az 1923. évi XXXV. tc. végrehajtása. Az egyelőre ideiglenesen egyesített két vármegye törvényhatósági bizottságának összeállítására nézve a fenti törvénycikk nyomán kiadott belügyminiszteri rendelkezés kimondotta, hogy az a részvételre jogosult két vármegye választott bizottsági tagjaiból és az azok számának megtelelő számú virilisekből alakítandó mtg. Az annak idején elkészült névjegyzék szerint az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága így alakult: A bizottság áll 130 választott és 130 legtöbb adót fizetőből. Ezek közül 170 Komárom megyei és 88 Esztergom megyei jelentkezik és a közgyűlési szavazati joggal bíró tisztviselők száma 19. Az így megszervezett vármegyei törvényhatósági bizottság alakuló közgyűlése dr. Huszár Aladár akkori főispán (később Budapest székesfőváros polgármestere, jelenleg az 0. T. I. elnöke) elnöklete alatt 1923. dec. 29-én tartatott meg. A törvényhatósági bizottság a főispán indítványát annak kifejezéseképen, hogy a két vármegye sohasem nyugszik bele abba, hogy a békeszerződés által megcsonkíttattak, az erőszakkal elszakított túloldaliakkal való testvéries érzés bizonyságaképen a túloldali járás területén maradt bizottsági tagok részére a közgyűlési teremben külön helyet fog fenntartani, lelkesedéssel egyhangúlag elfogadván, annak végrehajtásaként a teremben nyomban Komárom és Esztergom színeivel (szallagokkal) díszített és nemzeti zászlóval leborított külön asztalt állíttatott s erre a következő szöveggel ellátott díszes tábla került: „E helyek fenntartatnak nemes Komárom és Esztergom vármegyék, valamint Komárom szabad királyi város azon törvényhatósági bizottsági tagjai számára, akiket egy dicsőségesen végigküzdött háború után a szégyenteljes forradalmakban összeomlott nemzetre kényszerített átkos béke szakasztott el az édes hazától és az ősi törvényhatóságoktól. Testvérek! Visszavárunk azzal a szent hittel, amint hiszünk a feltámadó Nagy-Magyarországban és ősi törvényhatóságaink kiváltságaiban, jogaiban és területeinek integritásában!" Ezután üdvözlő feliratot intézett a közgyűlés gr. Bethlen István miniszterelnökhöz s végül megalakíttattak a különböző bizottságok. A megalakulás történetéhez tartozik az a beadvány is, amelyet a Komárom megyei bizottsági tagok eme közgyűlést megelőzőleg a főispánhoz intéztek. Ebben a beadványban tudatták a főispánnal, hogy a közgyűlésen nem jelenhetnek meg, mert a törvényhatósági bizottság tagjainak névjegyzéke szerintük még nem jogerős, ők pedig a forradalmak után ragaszkodnak a jogrend sérthetlenségéhez és a törvények uralmához, tehát amíg a névjegyzék ellen előterjesztett felebbezés sorsa eldől, a csatolt vármegyék együttes közgyűlést nem tarthatnak. A felebbezést a belügyminiszter bírálta felül és kimondotta, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzéke ellen benyújtott felebbezés nem lehet akadálya a közgyűlés összehívásának és megtartásának. Az egyelőre közigazgatásilag egyesített vármegyék közös tevékenységü12' 179