Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

megye közönségét ezek a hírek érthető izgalomba hozták és a törvényhatóság agusztus 30-án tartott közgyűlésében bizottságot alakított avégből, hogy Esztergom vármegye fennmaradásának érdekében közreműködjék. A vármegye közigazgatási bizottságának szeptember 15-én tartott ülésében nagy örömöt keltett ama tény, hogy dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímás Esztergomban az addig működött férfitanítóképzőtől függetlenül egy női tanítóképzőt állíttatott fel. A bizottság ezen fejedelmi elhatározásáért feliratban fejezte ki hálás köszönetét. November hó 23-án Magyarország kormányzója meglátogatta az esztergomi fiúnevelő intézetet, s ezt követőleg a vármegyeházát, ahol fogadást tartott, majd megtekintette a főszékesegyházat és annak megtörténte után meglátogatta dr. Csernoch János hercegprímást és részvett a tiszteletére adott díszebéden. Az 1922-ik esztendő annyiban hozott meglepetést a vármegyében, hogy dr. Czobor Imre főispán felmentetett és helyébe baráti Huszár Aladár dr., Hont és Nógrád vármegyék volt kormánybiztosa, illetve később főispánja, neveztetett ki. Az új főispánt — minthogy akkor még Komárom vármegye önálló törvényhatóság volt -— Komáromban március 17-én, Esztergomban pedig március 22-én iktatták be. Emlékezetes, hogy 1923 elején gr. Bethlen István miniszterelnök külföldön járt avégből, hogy Magyarország igazságtalan megcsonkítására felhívja mindazok figyelmét, akik, mint államférfiak, ennek a kérdésnek megértő támogatói lehetnek. A vármegye közönsége május 26-án tartott közgyűlésében a kormányelnöknek ebbeli fáradozásáért feliratban nyilvánította hálás köszönetét. Komárom- és Esztergom vármegyék ideiglenes egyesítése. Az a csapás, amely Magyarországot a világháború után területe kétharmadrészének elvesztésével érte, érzékenyen érintette az Esztergom vármegyét is, amennyiben elvesztette dunáninneni járását, a párkányi járást, mely huszonöt községével és 532 négyzetkilométernyi területével a vármegye nagyobb felének számított. Ez a terület, mint a Csallóköz alkotó része, Lloyd George beismerése szerint a megtévesztett nagyhatalmak felületességéből jutott a cseh köztársaság birtokába! E munkának nem célja felsorolni azokat az elvitathatatlan tényeket, amelyek napnál világosabban bizonyítják, hogy a cseheknek az általuk csalárd úton birtokba vett területeinkhez soha semmi címen joguk nem volt, mert hiszen ma már ez a kérdés tisztázottnak tekinthető, azonban nem hagyhatjuk kétségben elszakított véreinket a tekintetben, hogy a területi revízió csak idő kérdése, tehát Esztergom vármegyének a világháború után bekövetkezett közigazgatási helyzetét ideiglenesnek állítjuk ép úgy, mint ahogy a vármegye a mostani elnevezésében így jelentkezik: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Ez a szó, hogy egyelőre, azt a reményt tükrözteti vissza, hogy az egyesítés csupán addig marad meg, amíg a cseh uralom alá jutott területeket vissza nem kapjuk. Addig tehát meg kell nyugodnunk abban, hogy e két vármegye ügye-baja együttesen és egy központból: Esztergomból intéztetik. j E két vármegye egyesítése különben célszerűségi okokból történt azért, mert pl.Komárom vármegye négy járásából két járás és kilencvenhét községéből, csak negyvennégy, Esztergom vármegye két járásából pedig egy járás és negyvennyolc községéből csak huszonhárom maradt s a kormányzat takarékossági 10' 177