Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

állandó Dunahíd megsérült részén ideiglenes átjáró létesült-és az azon való közlekedés Esztergom és Párkány között bizonyos korlátozásokkal megindult. A vármegyének és Esztergom városának mély fájdalmára Vimmer Imre nyug. polgármester május hó 23-án elhalálozott. Vimmer személyében a vármegye hosszú éveken át tevékeny bizottsági tagját, a város pedig jelentékeny alkotásokat felmutató egykori fejét vesztette el. A vármegye közönsége május 29-én közgyűlést tartott és ez alkalommal mély megrendüléssel vette tudomásul, hogy a megalázó békefeltételek az országra eröszakoltattak és ezzel kapcsolatban hálairatot intézett gróf Apponyi Alberthez, aki a béketárgyaláson Magyarországot csodás diplomáciai készültségével és megrázó szónoki erővel képviselte. Ugyanezen alkalommal Schmidt Sándor bizottsági tag indítványára elhatározta a megyegyülés, hogy a destruktív sajtó megfékezése érdekében a miniszterelnökhöz feliratot intéz. Gróf Károlyi József a kormánybiztosságból felmentetvén, Komárom és Esztergom vármegyék főispánjául nemespanni Czobor Imre neveztetett ki. Az Esztergomban állomásozó egy zászlóaljnyi katonaság Budapestre vezényeltetett és azt a veszprémi zászlóalj váltotta fel. A felváltó zászlóaljat, amelyet Bartali Béla őrnagy vezetett, a város közönsége lelkes fogadtatásban részesítette. Rendkívül örvendetes esemény volt június hóban az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat feltámasztása, amennyiben annak tevékenysége a zivataros idők folyamán szünetelt. Jelentős évfordulóhoz érkezett az esztergomi székesfőkáptalan július 1-én. Ekkor volt száz éves fordulója annak, hogy a káptalan közel 300 éves távollét után Nagyszombatból eredeti székhelyére visszatért. Október 10-én nagy ünnepet ült Dorog község, amennyiben az országos magyar bányászati és kohászati egyesület az 1920-ik évi rendes közgyűlését a községnek nagyjelentőségű bányatelepén tartotta. Említettük, hogy gróf Károlyi József kormánybiztos felmentése után a főispáni szék Komárom és Esztergom vármegyékre terjedő hatáskörrel nemespanni Czobor Imre dr.-ral töltetett be. Az új főispán ünnepélyes beiktatása a 'törvényhatóság által október 16-án tartott közgyűlésen történt. Mielőtt az 1920-ik esztendőnek a vármegyét illető történetét bezárnók, megemlítjük, hogy december 11-én a megyénél még egy közgyűlés tartatott és annak folyamában a különböző bizottságokat egészítették ki. Az 1921-ik esztendő januárjában a pestvidéki kir. törvényszék főtárgyalásán vonattak felelősségre a proletárdiktatúra alatt garázdálkodott Zsigerits Károly megyefőnök és társai. Zsigerits 2 évi, Csiszár Sándor 8 havi, Salczinger Ferenc 6 havi börtönt, Zelinn Lajos 12 havi fogházat és Szabó István volt dorogi tanító és tanügyi megbízott pedig 1 évi börtönt kaptak. Az ítélet Esztergom megyében megnyugvást keltett. Itt megjegyezzük, hogy a sokkal súlyosabb bűnökkel — gyilkossággal, rablással, zsarolással stb. — terhelt kommunisták felelősségre vonása későbbre maradt. Nagy kitüntetés érte Dorog községet február 20-án. Nagybányai Horthy Miklós kormányzó ugyanis meg akart győződni a hatalmas bányatelep sokezernyi munkásnépének hangulatáról és elhatározta, hogy Dorog községet meglátogatja. A kormányzó előkelő kíséretével a Túrán vonattal délelőtt 9 órára érkezett a zászlódíszbe öltözött dorogi pályaudvarra, ahol Palkovics László alispán és Schmidt Sándor bányaigazgató, továbbá a vármegye tisztikara és előkelőségei fogadták. A kormányzó bevonulása diadalmenet volt. A község főutcáján díszbe öltözött bányászok ezrei és a község népe szakadatlanul éljenezte és ünnepelte. Nevezetes esemény volt a kormányzónak az az elhatározása, hogy a kőszénbányába is leszáll. Schmidt Sándor igazgató vezetése mellett ült 173