Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

á kormányzó a motoros vasútra, majd ugyancsak Schmidt vezetésével szállt a mélybe. A felszínre kerülve, részt vett a kormányzó a bányaigazgatósági épületben tiszteletére rendezett díszebéden, amelyen dr. Csernoch János bíbornokhercegprímás köszöntötte fel, ünnepelvén személyében a tengeri csaták rettenthetetlen hősét és a nemzet megmentőjét, s egyúttal a főhatalom birtokosát. A díszebéd után a kormányzó a bányászoknak és a község népének lelkes tüntetése mellett utazott el. A vármegye közönségének március 2-án tartott tavaszi rendes közgyűlésén dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok (jelenleg az esztergomi székesfőkáptalan nagyprépostja) indítványára feliratban biztosította bizalmáról és támogatásáról a kormányt azért, hogy a destruktív sajtóval és szabadkőművességgel szemben erélyes álláspontra helyezkedett. Ugyanezen közgyűlés határo^atilag kimondotta, hogy Epöl községet az unyi körjegyzőség keretéből a bajnaiba helyezi át. Óriási érdeklődés mellett kezdődött április 5-én Esztergomban a proletárdiktatúra levitézlett urainak a Surgoth Gyula elnöklete alatt szervezett rögtönítélő bíróság által kitűzött felelősségre vonása. A tárgyalás közel két héten át tartott. Ennek részleteibe nem bocsátkozhatunk, ellenben a kihirdetett ítélet nyomában az elítéltek neveit és a reájuk rótt büntetéseket a következőkben ismertetjük: gyilkosságért halálra ítéltettek: Győri János forradalmi törvényszéki elnök, továbbá Mik.ósi György és Bancsó László forradalmi törvényszéki bírák; 15 évi fegyházat kaptak: Szentesi Sándor és dr. Kartaly István; 14 évi börtönt kapott Bártfai Géza; 5 évi börtönt Zajácz János és dr. Perler Ferenc; 3 évi börtönt Csermák Gyula; 6 évi börtönt kapott dr. Péter Imre és 5 évi börtönt Szabó István volt dorogi tanító, tanügyi megbízott különféle erőszakosságokért, mint akik a Varga Dezső István és Berliczai Aladár kivégzésénél szerepeltek és egyéb súlyos beszámítás alá eső bűncselekményben részesek voltak. A főbüntetés mellett egyénenként a politikai jogoktól való hosszabb és rövidebb ideig tartó felfüggesztés is kimondatott. Ugyanezen alkalommal felemlítjük, hogy a lefolytatott fegyelmi eljárás során dr. Seiler Emil vm. főorvos, Gerő János megyei irodatiszt és dr. Szilágyi Bertalan körorvos a proletárdiktatúrában tanúsított visszaéléseik megtorlásaképen állásvesztésre ítéltettek. Gróf Apponyi Albert ötven éves politikai pályafutásának megünneplése országos keretekben történt. Erre való tekintettel Esztergom vármegye közönsége május 21-én ünnepi közgyűlést tartott. A nagy államférfi élettevékenységét dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, törvényhatósági bizottsági tag méltatta és beszédét, amelyet forrásmunkának méltattak, a közgyűlés örök emlékezetül egész terjedelmében jegyzőkönyvben örökíttette meg. Egyébként elhatároztatott, hogy az országos ünnepen a vármegye közönsége nagyobb küldöttséggel képviselteti magát. Miként mindenfelé az országban, úgy Esztergom megyében is mozgalom indult meg vitézi telkek felajánlása érdekében. Az első vitézi lelket Metternich Sándor Clementina hercegnő 32 kat. hold terjedelemben a bajnai uradalmában ajánlotta fel. A 32 holdból fele-fele részben Bajnai István és Sági István aranyérmes vitézek részesíttettek. A birtokba helyezés Bajnán történt és ezen alkalomból a kormányzót Magasházy László testőrőrnagy (jelenleg m. kir. honvédezredes) képviselte és a vármegye vitézi széke képviseletében Szívós Waldvogel József ezredet, akkori vitézi székkapitány jelent meg. Itt említjük meg, hogy az azon évi országos vitézavatáson Esztergomból Waldvogel József ezredes és a megyéből Bajnai István és Sági István frontharcosok nyerték el a vitézi minőséget. 174