Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

visszalépett és akkor helyette dr. Szilárd Béla vármegyei főjegyző jelöltetett, míg Esztergom jelöltje Mátéffy Viktor maradt és az 1920. évi nemzetgyűlési választásokból ezek kerültek ki győztesen. Már a háború előtti kormányokat is foglalkoztatta az a terv, hogy a vidéki városok rendőrségei államosittassanak. Ez a terv épen a háború utáni ese­mények következtében meg is valósult és 1919 végefelé a kormány a követ­kező évi költségvetés keretében megfelelő fedezetről is gondoskodott, a szer­vezéssel elkészült és életbe léptette az egész ország területére való hatáskörrel az áliamrendörségi intézményt. Eladdig Esztergom város rendőrkapitánya Unger Hugó volt. Unger Hugó határrendőrségi tanácsossá neveztetett ki és az esztergomi államrendőrség vezetőjévé legelsőben dr. Pollner Zoltán volt fiumei határrendörségi kapitány rendőrtanácsosi rangban került. Pár heti működése után dr. Pollner a székesfehérvári kerületi főkapitánysághoz vezényeltetett és utódjául ideiglenesen O'sváth Andor városi főjegyző nyert megbízást. Mint­hogy azonban ez utóbbi rangban és illetményekben a városnál előnyösebb helyzetben volt, megköszönte a bizalmat és rövid tevékenység után átadta a hivatalt az Esztergomba visszarendelt dr. Pollner Zoltánnak, akit rövid veze­tői működés után Perger Kálmán volt nagyszombati menekült főszolgabíró íendőrtanácsosi rangban követett. Perger Kálmán tovább egy évtizednél volt az esztergomi államrendőrség vezetője és a város közéletében olyan cselekvő tényező, akinek érdemeit a városról szóló fejezetünkben tartjuk szükségesnek méltatni. Amíg ezek az események történtek, addig azok a szervek sem pihentek, amelyek arra voltak hivatva, hogy a proletárdiktatúrában részes egyéneket felkutassák és ártalmatlanná tegyék. Ezek Esztergom vármegye területén ered­ményes munkát végeztek, mert azonkívül, hogy a főbűnösöket a büntető ható­ság kezébe szolgáltatták, 1919 december elejéig a megye területéről 114 egyént szolgáltattak be a hajmáskéri internáló táborba. Az egész országban óriási elkeseredést keltett annak a híre, hogy a párisi békekonferencia 1920 elején a magyar megbízottaknak megalázó békefeltétele­ket nyújtott át. Erre a hírre Esztergomban január 21-én tiltakozó népgyűlést tartottak és az az által hozott hatáiozatot a miniszterelnökséghez küldték fel. A nemzetgyűlési választások a vármegye területén január 25. és 26-án zajlottak le. Ezeknek eredményeül Esztergomban Mátéffy Viktor és Dorogon dr. Szilárd Béla nyertek mandátumot. Minthogy a dorogi mandátumra hárman pályáztak, és a jelöltek egyike sem nyert abszolút többséget, a dorogi kerület­ben pótválasztás rendeltetett el és annak eredményéül február 9-én dr. Szilárd Béla lett a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselője. Az ország területén megejtett választások nyomában összehívatott a nem­zetgyűlés és azt Esztergom vármegye közönsége február 26-i közgyűléséből feliratilag üdvözölte. A közgyűlés ugyanez alkalommal a nemzetgyűlés által kormányzóvá választott nagybányai Horthy Miklóshoz üdvözlő táviratot in­tézett. A vármegye és a város területén az előző évben fellépett spanyol járvány hovatovább jobban terjedt és aggodalomkeltő volt. 1920 májusában Komárom és Esztergom vármegye területére kormány­biztosul gróf Károlyi József neveztetett ki. Az új kormánybiztos május 7-én Esztergomba érkezett. Az Esztergomban állomásozó katonaságnak az alkotmányhoz és a kor­mányzóhoz kötött eskütétele ünnepélyes körülmények között Esztergomban április hó 11-én történt. . Az 1919-i vörös támadás .következéében a csehek által felrobbantott 172

Next

/
Thumbnails
Contents