Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

vetkező változások történtek: Beniczky Ödön a kormánybiztosságtól felmentetett és helyébe hasonló minőségben dr. Mailáth Ferenc budapesti ügyvéd, a központi radikális párt titkára, neveztetett ki. Mailáth február 14-én erkezett Esztergomba és a néptanáccsal történt megállapodás nyomában legelső teendője volt dr. Antóny béia polgármesternek es bnger Hugó rendőrkapitánynak hosszabb szabadságra való küldése. Ezután helyettes polgármesterül dr. Brenner Antalt és helyettes rendőrkapitányul dr. Kartaly István városi ideiglenesen behelyettesített tanácsjegyzőt nevezte ki, majd megalakította Esztergomban saját elnöklete alatt a radikális pártot, amely rövid idő alatt a szociáldemokrata párttal egyesült. Dr. Mailáth kormánybiztossága alatt a nemzeti tanáccsal együtt számos tervet dolgozott ki arra nézve, hogy miképpen biztosítsák a megyének és a városnak közélelmezését. Voltak messzebbmenő terveik is, azonban amikor gr. Károlyi Mihály a szocialistáknak átjátszotta a kormányt és ez utóbbiak azt Kun Bélának adták át, a tervekből semmi sem lett. A vármegye és a város a kommunizmus alatt. Valamint Magyarország történetében, úgy Esztergom vármegye és város múltjában is szomorú eseményt jelent Kun Bélának és társainak rémuralma. 1919 március 20-án érkezett Esztergomba annak híre, hogy Kun Béla és társai Károlyi népköztársaságából szovjet köztársasággá alakították a csonka országot. Esztergom vármegyében március 22-én már megalakult a kommunista direktórium a következőkből: elnök Szokob János, tagok dr. Mailáth Ferenc, Sziklai Béla és dr. Szentgyörgyi Pál. Városparancsnok lett Szabó István esztergomi származású, korábban többször büntetett, többszörös katonaszökevény. A kezdet kezdetén a direktóriumból kidobták dr. Mailáth Ferencet és a taglétszámot kiegészítették Kartaly Istvánnal, aki elnök lett, továbbá Kralovszki Gézával, Horváth Istvánnal, Prehal Nándor és Pap Lajos dorogi bányászokkal. Megalakult a vörös zászlóalj is, melynek parancsnokául Gebé Lajos volt zászlóst tették, századparancsnokokul Steiner Béla v. főhadnagyot, Sipos Aba és Saly Gusztáv volt századosokat, Mátéffy István volt hadnagyot, Bátky Endre, Prokop Jenő, Belányi Gyula volt főhadnagyokat nevezték ki, míg ütegparancsnok Hügler Károly volt százados lett. Az új uralom nem ismert többé hivatalnokot és közigazgatást, ellenben az általa más néven elnevezett munkaszakokba vezetőkül olyan embereket rakott, akiknek halvány sejtelme sem volt arról, hogy melyek azok a kötelességek és tennivalók, amelyek a köz érdekében az emberi művelődés kezdete óta szokásban voltak. így jutott helyettes városparancsnoksághoz Feigl Ferenc bádogos-segéd, így lett házszocializáló biztos Kralovszki Géza Amerikát járt bádogos; Szabó János földművesből élelmezési diktátort csináltak és Majtényi József városi vámőrből a város gazdaságának vezetője lett. A kommunisták a városi tisztviselőket, Antóny Béla polgármester, O'sváth Andor főjegyző, Unger Hugó rendőrkapitány és Rothnagel Ferenc tanácsnok kivételével — ezek ugyanis eltávoztak — alárendelt beosztásban meghagyták. Hasonlóképpen történt ez a megyénél is. így állott elő az a helyzet, hogy akik azelőtt az élen voltak, ettőlfogva alárendeltek lettek. Elképesztő helyzetbe került pl. a megye alispánja, aki írnoka lett egy Mikler nevű kőműves-segédnek, aki a megyénél nyert fontos megbízatást. Hasonlóképpen jártak az összes megyei és városi tisztviselők is. A kommunisták megalakították az úgynevezett forradalmi törvényszéket is, amelynek elnökéül Győri János földművest, bíróul Miklósi György vasúti alkalmazottat és Janics Ferenc lakatossegédet állították s amikor a központi u» 163