Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Bábolna Bánhida Esztergom Dobogókő 30 éves átlagok 1901—30. Középhömérséklet C

c h. O) E u <v Xi £1 V) O) u <v Xi B £ •o <v V bfi <v N > o <v N o aj < Cfl O Z a -08 0-3 -0-9 0'1 -0-4 08 -32 -2-5 5-7 54 60 25 103 10-0 106 6'6 16'2 I5'5 163 12-6 193 187 194 15'4 213 20 8 21-3 17-4 205 198 203 17'3 16-2 15-7 16-2 130 108 10-7 111 8-1 4

:5 1-0 4-5 0-7 5-0 1-3 1-6-1-8 Közepes csapadék mm 10-4 10-1 10-7 7-2 Bábolna 28 27 38 50 52 55 57 49 55 47 42 45 545 Bánhida 32 27 37 48 58 58 57 52 60 49 42 44 564 Esztergom 30 27 39 50 64 58 64 52 54 49 44 43 574 Dobogókő 37 34 47 60 75 71 69 58 62 57 53 54 677 Közepes légnyomás (700+) mm Budapest 130 m 53-4 51-8 49 6 47-9 49 3 49 2 49.1 499 51-7 51-8 51-5 513 750-5 Esztergom 113 m 54-9 533 511 49-4 508 50-7 50-6 51-5 53-2 53-3 530 528 7520 Dobogokő 700 m 1-2 0-5 699-1 698-8 05 0'9 1-4 2-1 31 2-4 0-9 00 700-8 A csapadékviszonyok a Pilis—Gerecse vidékén kedvezőek, míg a balparti sík részen kissé kedvezőtlenebbek. Esztergom vármegye faunája. Esztergom vármegye faunáját két nézőpontból kell vizsgálnunk, nevezetesen az őskort és a későbbi korokat illetőleg. A kutatás bebizonyította, hogy a geológiai korszakokban a megye területén rendkívül gazdag növényvilág volt és hogy annak szerves maradványai a széntelepekben és kövületekben bőségesen jelentkeznek. A jelenlegi növényvilág egyrésze a Felvidék, másik része a nagy Alföld növényzetével sok tekintetben egyezik. Bővebb ismertetésre e tekintetben nincs szükségünk, amennyiben Esztergom vármegye faunáját néhai dr. Feichtinger Sándor, volt Esztergom városi főorvos terjedelmes munkában ismertette (megjelent az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat kiadásában). Állatvilág. Ami az állatvilágot illeti, a vármegye területe őskori leletekben gazdag és mai állapota megegyezik a szomszédos vármegyék területén előforduló állatokéval. Esztergom vármegye őskora. Az emberős és ősember között tudományos szempontból különbséget kell tennünk, mert amíg az emberős megjelenését homály fedi és létének előzményei tekintetében — eltekintve a bibliai magyarázattól •— megoszlik a tudományos világ véleménye, addig az ősember — mint kultúrlény — kultúrájának maradványaiból ismeretes. Igen érdekes, hogy ezt a felfedezést egy olyan em11