Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAKONYSÁRKÁNY

BAKONYBÁNK BAKONYSÁRKÁNY NEVEZETES SZEMÉLY BÁNKI Donát (Bánk, 1859. június 6. - Bp. 1922. augusztus 1.) Egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, feltaláló. Csonka Jánossal 1893-ban szabadalmaztatták a porlasztót. BIBLIOGRÁFIA BAKONYBÁNK község története. (Bakonybánk, 1959.) 200.1. - Gépirat. - MK. BÁNKI Donát (1859-1922) Emlékkönyv születésének 125. évordulójára. Szerk.: Terplán Jenő. Kiad.: MTESZ. Bp. 1984. 128. 1. TEBERI Erzsébet: Kenyérsütés Bakonybánkon. Bakonybánk, 1971. 3., 2. mell., - Gépirat.— MK. 8. Bakonybánk pecsétje. 18-19. század ^BAKONYSÁRKÁNY Neve személynévből keletkezhetett magyar névadással. Ennek előzménye a török eredetű sárkány főnév, melynek jelentése: mesebeli szörnyeteg. Pesty Frigyes szerint a név egy hajdan itt tanyázó sárkányra utak, A község neve 1871-ig Sárkány, 1871-től Bakony-Sárkány, 1902-től Bakonysárkány. Okleveles említése 1193: Sarkain (Sarcajn), 1269-1275: Sarkan. Eufrozina királyné a helységet a fehérvári kereszteseknek adományozta, akiknek tulajdonjogát III. Béla 1193-ban kelt alapítólevelében megerősítette. 1247-ben IV. Béla Bencs ispánnak adományozta. 1358-ban Waranghi János fia Domonkos mester birtoka, 1387-től a csókakői várbirtok része. Az egykoriban Nagysárkánynak nevezett királyi falut Zsigmond király Paztohi Kokas fiának, Lászlónak adományozta. 14301493-ig Erzsébet királyné jóvoltából a Rozgonyiak birtoka. 1493-ban II. Ulászló király Egervári Lászlónak adományozta. 1521-ben Csókakővár tartozékaként Kanizsai László bírta. 1528-ban 9 egész telekkel rendelkező lakott hely. 1543-ban a székesfehérvári szandzsák része. A szüntelen csatározásoknak kitett falu 83