Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza
A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAKONYSÁRKÁNY
BAKONYSÁRKÁNY lakói elmenekültek. Erre utal az a tény, mely szerint az 1582-es török adóösszeírás nem említi. 1662-ben a Csókakő várához tartozó lakatlan puszta. 1691-ben Csókakővel együtt I. Lipót báró adományaként Hochburgi Haas Jánosé lett. 1752-ben felosztották a csókakői uradalmat. Ekkor Sárkány Berényi György gróf özvegyének birtokába került, aki 1763-ban zálogba adta gróf Berényi Erzsébetnek és báró Lusinszky György tábornoknak. 1788-tól gróf Zichy Jozefa birtoka. A puszta újbóli betelepítése 1747-ben kezdődött, s a század végéig folytatódott. Első telepesei valószínűleg a környékbeli magyar falvakból érkeztek. 1750-ben már annyian lakták, hogy birtokosának érdemes volt kocsmát nyitnia. A németek 1752-től kezdve települtek le Sárkányon. 1753-tól már a szlovák-cseh-délszláv betelepülés is jelentős. A magyar lakosság folyamatos elvándorlása és a németek növekvő számú betelepülése következtében 1818-ban már német lakosságú településként tartják számon. 1760-ban 38 magyar, 8 német és 8 szlovák-horvát család, 1768-ban 32 magyar, 11 német és 7 szlovákdélszláv család, 1774-ben 19 magyar, 37 német és 7 szlovák család lakta. A falu állandó lakosainak száma 1763-ban 212,1774-ben 320,1785-ben 498,1796-ban 530 fő (150 család) volt. A falu lakói erdőirtásból, szántóföldi növények termesztéséből, (káposzta, kender, rozs, zab, búza, árpa, kukorica stb.) állattartásból éltek. 1774-ben 38 jobbágy, 17 zsellér és 7 házatlan zsellér, 2 kézműves, 4 szolga lakott a faluban. Az itt élők összesen 40 igavonó ökröt, 28 tehenet, 36 lovat és 33 sertést tartottak. Szőlője ekkor még senkinek sem volt. Első oskolamestere 1751-ben Selesztei József. Zsuptetős, vályogfalú iskolája 1771-ben épült, 1847-ben átépítették. 1777-től kántortanítói rangot kap az oskolamester. 1839-től segédtanítót, 1878-tól osztálytanítót is foglalkoztattak. 1796-ban a hittan és az ének tanítása magyar és német nyelven folyt. Lakóinak száma 1818-ban 557 fő. Ebből 130 a magyar és 427 a német anyanyelvű. 1850-ben 668-an lakják. Közülük 136 magyar, 463 német és 13 zsidó. A falu lakosságának vallási megoszlása 1870-ben a következő: 827 római katolikus, 13 református, 6 evangelikus, 14 zsidó. írni - olvasni 340 fő tudott. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a falu említésre méltó szerepet játszott a dunántúli hadjáratban. A Pákozdnál vereséget szenvedett Jellasics seregei október 2-án több mint 6000 Ft kárt okozva, rombolva, pusztítva vonultak végig Sárkányon. Egy esztendővel később a vesztes móri csatát követően 1849. december 30-án Perczel Mór a Mórról Bakonysárkányra vezető út mentén állította fel 5500 emberét, akik innen Mór és Csákvár irányába vonultak vissza. A szabadságharc leverését követően a sárkányiak egy része a Székesfehérvár-Komárom vasútvonal építésénél kapott munkalehetőséget. Határa a nemesi birtok megvásárlása révén 1872-ben került a sárkányi és a kethelyi lakosok kezébe. Utolsó birtokosa gróf Zichy Jozefa és báró Miske József fia, Imre eladósodott, s az 1600 magyar holdat kitevő birtokát 260 000 Ft-ért eladta a két falu lakóinak. A vásárlás kapcsán vállalt teher meghaladta a sárkányiak gazdasági erejét. Ennek következtében a lakosság egy része valamennyi birtokát elvesztette. A XX. század elejére a lakói teljesen elszegényedett. Ezt csak fokozta az 1888. augusztus 17-i és az" 1889. július 11-i földrengés, valamint az 1884-1889 közötti aszály, az 1889-90-es baromfivész, az 1895-ös disznóvész, a filoxéra és a peronoszpóra. A megélhetés nehézségei miatt 1883-1890. április 4. között 38 fő vándorolt ki Amerikába. Ez a szám 1890. október 26-ra 70 főre, 1895-re 300 főre emelkedett. 1910-ben már 400-500 személy tartózkodott Amerikában. A húszas években a kivándorlás már Kanadába és Franciaországba irányult. Az első világháború után felerősödött a németnyelvű iskolai oktatás iránti igény. A társadalmi élet szervezettségére utaló adatok szerint a századfordulón már működött Oltáregylet, Szent József Egylet és az Önkéntes Tűzoltó Egylet. A MOVE alosztálya 1920-21-ben alakult, később működött itt a Katolikus Legényegylet, a Német Népszövetség, majd 1941 után a Volksbund. Működött továbbá az 1920-as évektől itt a Levente Egyesület, a Földmíves Egylet, valamint egy 140 kötötes Népkönyvtár is a Községházán. 84