Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAJÓT

BAJÓT NÉPRAJZ Bel- és kültelki földrajzi neveihez gazdag mondakör fűződik. Az Árpád-korból (Berényvár, Barát-kút) és a török időkből (Török temető, Templom tér, Örzsébet-kert, Jaj-hát - "Jaj, hát most nektek, magyarok!"), valamint a kuruc-labanc összecsapásokról (Rác-temető) emlékeznek e földrajzi nevek. Mások a mesterségre utalnak (Kenderföld, Cigánygödör, Harangöntő). Híres búcsújáróhely volt Szentkereszt. Forrásvize nélkül senki sem tért haza zarándokútjáról. KATOLIKUS EGYHÁZ 1388-ban Zsigmond király koronázási ajándékként Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta Bajótot. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Kelemen nevű plébánosa szerepel. 1701-ben Nyerges filiája. Ősi templomát 1223-1248 között Bajóti Simon építtette. Az 1701-es összeírások szerint elhagyatott, tetejét nád fedi. Keresztély Ágost érsek hozatta rendbe. 1771-ben átépítették, ekkortól önálló plébánia. 1899-ben leégett. A második világháború alatt is súlyos károkat szenvedett. 1981-ben újították fel utoljára. Stációképeit Szántó Piroska festőművész festette. Az anyakönyvek 1771-től maradtak fenn. Filiája Péliföldszentkereszt melynek középkori templomromjai a 18. században még álltak. 1732-ben boltíves temploma düledezett. Ekkor lelkésze Kuthy Márton Ágoston-rendi szerzetes volt. 1735-ben Esterházy Imre prímás építtette mai, műemlék jellegű barokk templomát. Ő nyilvánította azt hivatalosan zarándok hellyé. 1763-70 között Barkóczy Ferenc érsek kolostort építtetett itt a nazarénusoknak. A rendfeloszlatása után világi papok gondozták, majd 1867-ben Simor János prímás pálosokat telepített ide. 1913-tól a szalézi rend vette át a kegyhelyet, amely plébánia rangra emelkedett. A szaléziak teológiai főiskolát, zarándokházat, új kálváriát építettek. A műemlék jellegű kolostort 1945 után államosították. Az 1913-1970 között vezetett anyakönyveket Mogyorósbányán őrzik. A volt nazarénus rendház néhány éve szektaszerűen működő katolikus egyházi közösségeknek ad otthont. Hitbuzgalmi szervezetek 1947-ben: Bajóton az Oltáregylet, a Rózsafüzér Társulat, a Jézus Szíve Egylet, a Skapulare, a Szívgárda, a KALÁSZ; Péliföldszentkereszten a Katolikus Legényegylet, a Jézus Szíve Társulat, a Rózsafüzér Társulat, a Segítő Szűz Mária Társulata, a KALOT. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épület a római katolikus templom. Tornyának és hajójának egy része a 13. században épült, román stílusban. A 15. században a gótika jegyében alakították át. Ma a hajó és a szentély nagyobb része 1771-ből származó barokk. Oltára, szószéke az 1770-es évekből való. Jelentős Péliföldszentkereszt épületegyüttese, és a 18. századi a Kálvária-szoborcsoport. A Szentkúttal szemben építtette fel Schmidt Sándor bányaigazgató az 1930-as években a Lourdes-i barlangot (Kőkápolna). NEVEZETES SZEMÉLYEK BIRKÉS Endre fővárosi vámtiszt, akinek 1835-ben keletkezett Esztergom története c. műve az első magyar nyelvű mű a városról. KÓTAY Ernő festőművész Lásd: Tata 80