Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAJÓT

BAJÓT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A 375 m magas Öreg-kő ma természetvédelmi terület. 50-60 m-es kibillent dachsteini mészkőből álló, szinte merőleges sziklaszirtje a fülesbagoly és a kerecsensólyom fészkelőhelye. Sziklamászó iskolaként is használják. A Gerecsében csak itt fordul elő a fürtvirágzatú szirti ternye. Említésre méltóak ősember lakta barlangjai és hidrotermálisán keletkezett aknabarlangjai (zsombolyok). A 2. számú zsombolyból került elő hazánk legnagyobb, 5-6 cm élhosszúságú barit táblája (súlypát). A Jankovich-barlang az Öreg-kő meredek letörésű, hatalmas mészkősziklái között nyílik. Felszakadt mennyezetű, több folyosóból és teremből álló, hévizes eredetű barlang, mely főként ősrégészeti szempontból jelentős. BIBLIOGRÁFIA A BAJÓTI ezüstpénzlelet és tanulságai. (Jónás Elemér.) Bp. 1923-1926. Franklin Társ. 137-160.1. BALOGH László: Az átalakuló hiedelemvilág tükröződése Bajót község népmondáiban, meséiben, babonáiban és hiedelemmondáiban. Bajót, 1962-1965. 164. 1. - Gépirat. - TM. BALOGH László: A barlanglakásoktól az emeletes villákig. Bajót, 1962. 26. 1., illusztr. - Gépirat. - TM. DRASKÓCZY István-PIFKÓ Péter: Társadalmi kapcsolatok Bajóton az 1828-1869 közötti évtizedekben. In: A Komárom megyei Levéltár dolgozóinak előadásai a VEAB-konferenciákon. 1976-1984. Esztergom, 1986. 41-61. 1. KÁLMÁNFI Béla: Népköltészeti emlékek és népdalok Esztergom és környékén. = Új Forrás, 1973. 3. sz. 73-83. 1. NAGY Lajos, E.: "A legnagyobb bűn a közöny." Látogatóban Szántó Piroskánál. (Interjú.) = Új Forrás, 1988. 2. sz. 61-67.1. SZÁNTÓ Piroska: A bajóti templom stációképe. (Festmény.) = Új Forrás, 1988. 2. sz. műmelléklet: 2-3. SZÁNTÓ Piroska: Bálám szamara. Bp. 1982. Szépirod. K. 272. 1. ZOLNAY László: Románkori templom Bajóton. = Művészettörténeti Értesítő, 1956. 277-279. 1. 7. Bajót pecsétje. 18-19. század 81