Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAJ

BAJ A református magyar lakosság a vallásüldözés miatt 1715-1720 között elköltözött a községből. Gróf Esterházy József Moson megyéből (Hadbaden) németekkel népesítette be a települést, amely 1742-től község. A falu első német faliratú "Bejeer Dorf Insigel" pecsétjének évszáma 1745. Esterházy Ferenc birtokolta a településen lévő gőztéglagyárat. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint 134 házban 155 család élt, népessége 738 fő. 42 parasztot, ennek 34 örökösét és 117 zsellért írtak össze. Ekkor Esterházy Ferenc birtoka volt. 1848-ban 44 jobbágygazda, 81 házas és 15 házatlan zsellér élt itt. A lakosság többsége német volt. Az első világháborúban elesettek tiszteletére 1928-ban állították fel a hősök emlékművét. A húszas években két tantermes, 2 tanerős felekezeti iskolája volt a falunak. 1925-ben megalakult a Levente Egyesület, melyet 1926-ban követett a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi csoportja, 1929-ben az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1930-ban a Polgári Lövész Egylet. 1940-ben a Magyarországi Németek Szövetsége helyi csoportja és végül 1942-ben a Gazdakör. A település a 30-as évektől saját népkönyvtárat működtetett. A II. világháború harci eseményei március 20-án értek véget Bajon. Lakóinak száma az 1990-es népszámlálási adatok szerint 2064 fő volt. Területe 2113 ha. 1975-től 1988-ig Tata városkörnyéki községe volt. NÉPRAJZ Földrajzi nevei általában kétnyelvűek. Pl. Kaiserbrunnen - Császárkút. (A hagyomány szerint 1897-ben, a Tata környéki hadgyakorlat során Ferenc József és Vilmos császár ittak a vizéből.); Altschmied Öreg-kovács; E-Buchstabe (fenyőkből kialakított "E" betű, Erszébet királyné emlékére); - Puszta templom (ágoston rendi szerzetesek laktak itt, a kolostor romjai ma is láthatóak); Meszes-bükk (a hegy mészkősziklás oldalán a csúcs felé bükköserdő húzódik). KATOLIKUS EGYHÁZ 1730-tól lakossága katolikus vallású, s 1932-ig a tatai anyaegyházhoz tartozott. Anyakönyvét 1932-ig Tata I. plébániáján, azóta vezetik. Szent Ferenc tisztelére emelt temploma (1784)-ben épült. NEVEZETES SZEMÉLYEK PAULINI Béla (Csákvár, 1881. június 20. - Baj, 1945. január 1.) író, újságíró Paulini Béla a "Gyöngyösbokréta" mozgalom megszervezője és elindítója Magyarországon. Az első Gyöngyösbokrétát 1931. augusztus 19-20-án mutatták be Budapesten. 1938-ban az eucharisztikus világtalálkozón közel 100 bokrétás falu együttese szerepelt az Erkel Színházban. A Gyöngyösbokrétának komoly idegenforgalmi szerepet szántak 1931-1944 között. Paulini Béla 1944-ben a német megszállást követően visszavonult, és nem szervezett több bemutatót. A szovjet csapatok bevonulása után, 1945. január l-jén feleségével együtt öngyilkosságot követett el. 74