Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAJNA

BAJ, BAJNA BIBLIOGRÁFIA RAMSZAUER Ferenc: Tatai 2150 akós nagy hordó. (Gr. Esterházy Miklós baji pincéjében - részletes leírás) Tata, 1833. ny. n. 2.1. RISCHL Éva: Gyermekjátékszerek a Komárom megyei Baj községben. Baj, 1984. 6.1., 5 t. - Gépirat. STROBEL Árpád: A Vértes egyik gyöngyszeme Baj. Baj község monográfiája. Tata, 1982. 84. 1., 1 térk., 12 t. - Gépirat. - MK. 1746. 1850 körül. 4-5. Baj pecsétjei. BAJNA Nevének eredetét a kutatók szeménynévhez kapcsolják. Okleveles előfordulása 1293: Bayna, 1295: Boyna 1300/1352: Boyna, Bayna -Bajnai Péter 1293. évi birtokperéből való (a helybeliek szerint ő alapította a falut). Közel 50 régészeti lelőhelye igazolja az ember jelenlétét az őskortól kezdve napjainkig. Bajnai nemesek és a király birtoka volt. 1300 után a Zovárd nemzetség (utóbb Bessenyey) kezébe került, 1696-tól Sándor Menyhért alispán birtoka volt. A Rákóczi szabadságharc idején 1706-ban - mivel a bajnaiak Rákóczi oldalán álltak - a rácok felgyújtották és kirabolták a falut. Bél Mátyás szerint a 18. század elején katolikus magyarok és "tótok" lakták. Lakóinak száma 250 év alatt kétszeresére nőtt. 1755-re 1111 fő lett. 1732-ben már volt iskolamestere. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Sándor Antal birtoka. Ekkor 124 házban 321 család élt. Népessége 1429 fő. 1 papot, 37 nemest, 1 tisztviselőt, 7 polgárt, 118 parasztot, az utóbbi kettő 96 örökösét és 157 zsellért írtak össze. Lakóinak többsége mindig a mezőgazdaságból élt, ez kiegészült erdőgazdálkodással és vadászattal. Agyagos földjein gazdag termést hozott a burgonya és a zab, hegyes határrészeinek szőlője a 19. század derekán is "kapós bor" termőhelye volt. A 19. század elején az uradalomban megteremtik a nemesjuhászat és a később világhírűvé vált ménes alapjait. 75