Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAJ

BÁBOLNA, BAJ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Egylevelű akácból megyénkben egyetlen példány található: Bábolnán, a központi épület parkjában. Levelei az ismert akácnál nagyobbak és egyenként helyezkednek el az ágakon. Ültetési ideje ismeretlen, de nagyon öreg. Mindig nagy értéknek tartották, ezért temették el árnyékában az egyik híres bábolnai törzsmént, Obajánt, 1910-ben. A fa ágait vaspántokkal erősítették meg, odvasodó üregeit becementezték. BIBLIOGRÁFIA BÁBOLNA. Kiad. a Bábolnai Állami Gazdaság. Bp. é. n. Franklin ny. 84 1., illusztr. BÁBOLNA. (Összeáll, és szerk.: Lengyel Zsuzsanna) Bp. 1988. MSZMP KB III. 124.1. (Műhelytanulmányok.) A BÁBOLNAI Magyar Királyi Állami Ménes Intézet rövid leírása az 1896. évben. Bp. 1896. Nagy Sándor ny. 27. 1., 1 tábla. FÉJA Géza: Új arcú mezőváros felé. = Új Forrás, 1974. 3. sz. 73-78. 1. GALAMBOS Mihály: A bábolnai állami mezőgazdasági birtok létéről és megszervezéséről. Bábolna, 1986. 31. 1. - Gépirat. - TbM. GYÁSZLAPOK a magyar szabadságharc történetéből. Összeáll.: Boros Mihály. Székesfehérvár, é. n. Vörösmarty ny. 133 1. - Bábolna, Almás, Kocs, Nagyigmánd, Oroszlány, Tata. HANKÓ V.: A bábolnai meleg "Mátyás-forrás" és a szovátai "Fekete-tó" hideg sósforrás chemiai elemzése. Bp. 1880. M. Tud. Akadémia, 15. 1. HECKER Walter: A bábolnai arab lótenyésztés története. (Kiad. a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát.) Bábolna, 1989. 146 1., 11 t. HORUSITZKY Henrik: A Bábolnai Állami Ménesbirtok agrogeológiai viszonyai. Bp. 1901. ny. n. 169— 202.1., 4 t. RUISZ Gyula: Bábolna a magyar szabadságharc idején. Komárom, 1906. Spitzer Sándor ny. 61 1. SZABÓ Vince: A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát monográfiája. Bana, 1977. 47. 1. - Gépirat. - PT. BAJ (BAY) A település nevének eredete a török baj "gazdag, bő" köznév. Okleveles említése 1228/1491 Bay néven. 1408-ban possessio Bay. A falu 1408-ban Garai Miklós nádor birtoka volt. A török hódoltság elején elpusztult, s csak 1622-től népesült be újra református magyarokkal. A törökök 1683-ban ismét felégették, de 1699-ben már 23 háromnegyed porta adózott. A faluról és környékéről Fényes Elek azt írja, hogy hegyes, erdős, a Kovácshegyről a Tatai, és a Gesztesi járás falvaira lehet látni. Szántóföldjei jók, rétje, legelője kevés. A tataival összefüggő nádasa van. Legelőjének nagy része homokos, kevés füvet hoz. A Kecskehegy alatt nagy kiterjedésű szőlője van, termése a neszmélyi után következik. Az uraság 14 ágú pincéje 40 000 akó befogadására alkalmas. A legszebb és legnagyobb egy 22 vasabroncs által övezett 2150 akós hordó volt. 73