Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE RÖVID LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - IPAR

IPAR A vállalatok fennmaradása és továbbfejlődése sok esetben azon múlott, hogy az energiatermelés lépést tud-e tartani az igényekkel. A bányatelepek környékén, így Dorogon és Tatabányán brikettgyárak, karbidgyárak, lepárlók és hőerőművek létesültek. Olajat nem bányásztak a megyében, de feldolgozását elkezdték. Komárom és Esztergom megyében az iparban és bányászatban foglalkoztatottak létszáma 1920-ban az összes munkavállaló 35 %-át tette ki. Ez a szám az 1941-ig 45 %-ra nőtt. Ujabb fellendülést ezután csak a háborús termelés beindulása hozott. Az iparban foglalkoztatottak megoszlását mutatja az alábbi táblázat 1930 és 1940 között. Az iparág megnevezése A dolgozók száma (fő) %-os megoszlás Bányászat 7680 44,7 Vas- és fémipar 840 4,8 Gép- és hajógyártás 697 3,6 Kő, föld, agyag- és üvegipar 1718 10,0 Fa- és csontipar 724 4,2 Bőr-, szőr- és tollipar 103 0,6 Fonó- és szövőipar 581 3,3 Ruházati ipar 2068 12,0 Papíripar 4 0,02 Élelmezési és élvezeti ipar 985 5,7 Vegyészeti ipar 299 1,79 Építőipar 1384 8,0 Sokszorosító- és műipar 46 0,3 Szállodás, vendéglős és kávésipar 464 2,4 Egyéb, külön megnevezés nélkül 11 0,07 A háború után az újjáépítés és a mindenáron való iparfejlesztés következtében felduzzadt a megyében az iparban foglalkoztatottak száma. 1949-ben már a megye munkavállalóinak több mint fele az iparban dolgozott. 1958-ban 35 minisztériumi nagyvállalat, 15 tanácsi iparvállalat, 25 kisipari vállalat működött a megyében, túlnyomó részük 500 feletti létszámmal. 68,5 %-ban 1000 munkás felett, 14,3 -ban 500 munkás felett, és csak 1,6 %-ban volt 100 munkás alatt Az extenzív fejlesztés a megye iparszerkezetét lényegesen nem változtatta meg a történelmileg kialakult iparágakat illetően. Továbbra is meghatározó maradt a szénbányászaton alapuló nehézipar és energiatermelés, kiegészülve a bauxit-feldolgozással (Almásfüzitői Timföldgyár és a Tatabányai Alumíniumkohó). Ezt az iparágat a rendelkezésre álló, itt termelt energia felhasználása végett telepítették a megyébe. A textilipar és bőripar jelentősége csökkent, elsősorban az alacsony technikai színvonal miatt. A régi történelmi tradíciókkal rfendelkező gyárak egyre nehezebben állták a versenyt még a fejlődő országok importjával szemben is. A legnagyobb és leglátványosabb visszaesést talán az élelmiszeripar szenvedte el. Az építőipar termékskálája összhangban van a természeti adottságokkal. Ma is ez az egyik legtöbbet termelő ágazat. 31