Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE RÖVID LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK

IPAR — TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉS ÉRTÉKEK A vegyiparban a Duna vízbázisán három jelentős üzem létesült: a Magyar Viscosagyár Nyergesújfalun, a Komáromi Kőolajipari Vállalat és a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregysége. A 60-as évektől a szövetkezeti ipar megkísérelt egy szerkezetileg egyoldalú, csak nagyüzemekre építő ipari struktúrát a maga eszközeivel korrigálni, háttéripari feladatokat felvállalni. Vasipari, faipari, építőipari, épületkarbantartó, ruházati- és cipészszövetkezetek létesültek. A kisebb települések szövetkezetei a helyi lakosoknak nyújtottak vegyes szolgáltatást. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉS ÉRTÉKEK Északi határfolyónk, a Duna, Ács fölött lép be megyénk területére és Dömösnél, a festői Duna-kanyarban hagyja el azt. Ez a mintegy 90 km hosszúságú folyamszakasz kiemelkedő vizuális táji értékű. Az ártéri és galériaerdők valamint szigeteinek élővilága különleges. A Duna víziút, nélkülözhetetlen ivóvízbázis, és sokezer embernek nyújt üdülési és sportlehetőséget. Ugyancsak meghatározó táji, városképi jelentőség a tatai Öreg-tó, mely az Által-ér felduzzasztásával alakult ki. Az iparosodás, bányaművelés következtében - Tata többi élővizével együtt - az Öreg-tó is veszélybe került. Megmentéséért komoly erőfeszítéseket tesznek. A GERECSE A hegységek közül ez a leginkább "hazai", hiszen 850 km -nyi területe szinte teljes egészében Komárom-Esztergom megyében terül el. A háromszöghöz hasonló röghegység főként dachsteini mészkőből és kis részben dolomitból áll. A ferdén kibillent rögök négy vonulatban futnak a Dunáig (Nyugati-, Központi-, Keleti- Gerecse és Gete). Medencéket fognak közre. A rögök oldalai gyakran meredek, kopár sziklafalak. A Nyugati-Gerecse Neszmélytől délkeletre kezdődik és Tatabányáig tart. Terjedelmes, fennsíkszerű rögei közül a legmagasabbak: Nagy-Somlyó (424 m), a Nagy-Dobó-hegy (426 m), a Gorba-tető (505 m), az Öreg-Kovács (556 m), a Halyagos (443 m) és a Csúcsos-hegy (366 m). A rögsorozat, amely külső megjelenésében a Gerecse nyugati hegyláncát képezi, tovább folytatódik a Veres-hegyben (330 m) és a Nagy-Keselő-hegyben amelynek oldalát lépcsősen bányásszák. A hegylánchoz a nyugati dombvidék csatlakozik. Legmagasabb pontjai: a Köpi te (291 m) és a Les-hegy (235 m). A Központi-Gerecse Süttőnél a Harasztheggyel (185 m) kezdődik, fontosabb röge a Bersek-hegy (399 m), a Pisznice (544 m), a Bánya-hegy (460 m). Innen kezdve a Héreg-tarjáni-medence kettéválasztja a rögsorozatot. A Keleti-Gerecse a bajóti Öreg-kővel (374 m) indul, és egymástól távolabb álló - kisebb medencékkel, dombságokkal elválasztott - rögökből áll. Legmagasabb pontja a Nagy-Gete (457 m). Felszíni kőzetei a földtörténeti középkor elejéről, a triász korból származnak és kb. 200 millió évesek. A kövek az egykori Thetis-tenger üledékei, a korszakra jellemző kövületekkel, mint amilyen a Megalodus-kagyló és a Nummulites. (Legszebb példái a tatai Kálvária-hegy területén találhatók.) Más helyeken a márványkeménységű, színes mészkő vált jellemzővé, amelyet hosszú évszázadok óta használnak építkezésre. A tardosi, süttői "márvány" számos kőépületünkben - Országház, Budai Vár - megtalálható. A földtörténet más korszakaiban több helyen képződtek bauxit- és barnaszéntelepek (Nagyegyháza, Bicske, Tatabánya). Ez utóbbiak a földtörténeti újkor harmad-időszakának eocénkori tengeri öbleiben keletkeztek. Egy későbbi időszakban alakultak ki a mészkövekben a tufás képződmények, amelyek sok értéket őriztek meg az előember mindennapi életéből (Vértesszőlős). Ekkor keletkeztek a ma is látható törésvonalak, és ezzel egyidejűleg alakult át a hegység belseje is: a vízmosások és forróvizek üregeket és barlangokat hoztak létre. A Gerecse mészkövei különösen alkalmasak karsztosodásra, barlangok létrejöttére. Ezért a hegyben sok barlang és üreg - közöttük néhány országos ritkaság - található. x A földtani és földrajzi adottságok (likacsos, repedezett, víznyelő kőzetanyagok, kis vízgyűjtőterületek, aránylag kevés csapadék) miatt nagyobb méretű vízfolyások alakulhattak ki. A hegység közepén lévő, 32