Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TATABÁNYA-BÁNHIDA, ALSÓGALLA A község lakossága 1930-ban 9800 fő, 1941-ben 11 763 fő volt. Ma Tatabánya Il.körzete. A városfejlesztés során a kertes családi házak helyén lakótelep épült 1980-tól, amely a hagyományőrzés jegyében a honfoglaláskori faluról kapta a nevét. KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ Bánhida katolikus egyházigazgatási szempontból a középkorban a budai főesperességhez tartozott. Papja 1332-ben 16,1334-ben 6 garas pápai tizedet fizetett. 1402-ben temploma és plélbániája is volt. Papja Nikolaus de Bánhyda. 1686-ban egy esztendeig ismeretlen nevű plébános nyújtott lelkigondozást a kevésszámú itt élőnek. A Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt, a valószínűleg a török idők előtt épült templomát 1732-ben még használták. Anyakönyveit is ez időtől vezetik. 1732-ben filliája Szentgyörgypuszta, ésa Síkvölgypuszta, valamint Szőlős, melynek saját temploma is volt. Fellner Jakab tervei szerint épült a barokk plébániaház. Ezzel szinte egyidőben ugyancsak Fellner tervei alapján átépítették a templomot is. A templom újabb átépítésére 1885-ben került sor Feszty Adolf tervei alapján. A megújult épület a neoromán jegyeit viseli. A templomot ékítő alkotások közül a szószék, a feszület és két mellékalakja Szűz Mária és Szent János a majki remeteségből származik. Az 1948-as államosítások előtt három épületben 2 iskolája működött a katolikus egyháznak. Filiája nincs. Nagy László c. prépost-plébános működése alatt épült 1989-ben Kis András tervei szerint a Tatabánya-kertvárosi templom, melynek stációit Szakái Ernő készítette. A bánhidai Evangélikus Fiókegyház 1932-ben alakult meg a Tatabánya-Felsőgallai Missziós Evangélikus gyülekezet részeként. Templomuk alapkövét 1936-ban rakták le, s 1937. december 19-én szentelték fel. Ezt megelőzően a községháza tanácstermében tartották istentiszteleteiket. Figyelemre méltó az oltár fölött elhelyezett késő barokk feszület. Bánhida református gyülekezete 1930-ban jött létre, s 1957-ig Környe filiájaként működött. Első lelkésze Somogyi István volt. Az erdélyi fatemplomok stílusjegyeit viselő temploma 1939-ben épült fel Szeghalmy Bálint miskolci építész tervei szerint. Az eredeti épület a gyülekezeti termen túl tanítói lakást és iskolai tantermet foglalt magában. A református elemi népiskola 1939-1948 között működött, amikor is sajátos módon nem államosították, hanem megszűntették. A torony, mely nem azonos a Szeghalmy Bálint által tervezettel, 1950-ben épült meg. Az irat, illetve levéltári anyag egy része Pápán, az egyházkerületi levéltárban kutatható. ALSÓGALLA (UNTERGALLA) Neve a Galla személynévből keletkezett magyar névadással. A név a Gál személynév származéka. Az alsó előtag megkülönböztető szerepű. Okleveles említése 1251: Gala, 1325: Gaala, 1391: Galya, 1440: Kysgallya. Felső- és Alsógallát az oklevelekben általában együtt említik. Felsőgallával együtt Vitány várához tartozott. A 14—15. században királyi birtok volt. A török hódoltság idején - 1529-ben - elnéptelenedett falut, Esterházy József 1735-től Würzburgból és Elzászból katolikus vallású németekkel telepítette be. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Esterházy Ferenc gróf birtoka volt. 76 házban 112 család élt, népessége 573 fő volt. 41 parasztot, 36 örökösét és 66 zsellért írtak össze. Az 1896-ban a község határában örökszerződés alapján megnyitott bánya nagyban elősegítette fejlődését. A bányatelepekből alakult ki Tatabánya község, amely 1902-ig Alsógallához tartozott. 364