Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TÁRKÁNY, TÁT BIBLIOGRÁFIA GYÜSZI László: Történelmi pillanatképek a 19. századból. = Új Forrás, 1973. 2. sz. 64-70.1. - Ete, Tárkány. HORVÁTH Jolán: Lakóhelyem gazdasági-társadalmi fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Tárkány, 1968-1969. 33 1., illusztr. - Gépirat. - ET. LÁNCZOS Zoltán: A tárkányi Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet Bp., 1985. 20. 1. - Gépirat. - MK. TÁRKÁNY község történetének áttekintése. Tárkány, 1959. 1.1.- Gépirat. - MK. 68. Tárkány pecsétje. 1810. TÁT Neve személynévből alakult magyar névadással, amely több forrásból is származtatható. Utalhat "tolvaj" jelentésű szláv főnévre, vagy "békés" jelentésű török melléknévre, de az adományozóra is. Ma használatos névalakját a török kiűzése óta viseli. Okleveles említése: 1146: That, (?) 1181: Taath, 1187: Tat, 1193: Tatu, 1269: Tath, 1276: Taat, 1304: Taath, 1329: Thaath. 1181-ben III. Béla az addigi királyi birtokot az esztergomi szentkirályi kereszteseknek adományozta. 1276-ban IV. László itt adott ki oklevelet. A viszonylag szerény régészeti feltárások is bizonyítják, hogy kis megszakításokkal az őskortól lakott hely. A jelentős római leletek mellett az Árpád-koriak a legfontosabbak. A középkori Tát a mai iskola és templom körüli belterületen feküdt. Birtokosai többször változtak az évszázadok során. A keresztesek után az esztergomi káptalan birtokolta, 1566-tól az esztergomi szeminárium kezébe került, és ott is maradt az 1945. évi földreformig. 1288-tól vámszedési jogot kapott: a Tát-Bánhida úton Esztergomot elkerülő szekeresektől, árusoktól itt szedtek teljes vámot. A török korban sokáig lakott hely volt. Az 1570-es defteriben 10 házzal szerepelt. 1685 augusztus 15-16-án Lotharingiai Károly Tát mellett verte meg Saiton Ibrahim pasa seregét. Ezt követően rövid időre elnéptelenedett a falu. 1699-ben már újra magyar családok lakták, akik mellé 1722-ben katolikus németeket telepítettek be, a Fekete-erdő vidékéről. 1701-ben már volt iskolamestere. Az 1784-87-es népszámláláskor tulajdonosa az esztergomi szeminárium. 95 házban 110 család élt, népessége 545 fő volt. 3 polgára, 58 parasztot, a kettő 51 örököpsét és 49 zsellért írtak össze. 327