Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TÁT Patakjai már a 18. században híressé vált malmokat hajtottak. Szántóin a több mint 400 kis- és törpebirtokos a múlt században többségében rozsot és kukoricát termesztett, szarvasmarhát tartott. 1850 körül téglagyára működött. A társadalmi, gazdasági élet aktivitásának jeleként 1890-ben létrejött az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1918-ban a "Hangya" Szövetkezet, majd a Gazdakör, 1925-ben a Levente Egyesület, 1926-ban az Iparosok és Kereskedők Olvasóköre, 1928-ban Stefánia Anya és Csecsemővédő Egyesület helyi csoportja, 1933-ban a Katolikus Legényegylet, 1941-ben a Magyarországi Németek Szövetsége helyi csoportja. Levéltári források utalnak még cserkészcsapat és fúvószenekar működésére is. Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól. Az első világháborúban elesett hősök szobra, melyet 1930-ban állítottak Sződy Szilárd alkotása. Az 1930-40-es évekig a lakosság többsége földművelésből élt. A táti malom ekkorra jelentős gabonafeldolgozó üzemmé bővült. Az 1930-as években egy katolikus elemi és gazdasági ismétlőiskola működött Táton. Az 1948. évi államosítás után emeletet építettek rá. A Nyergesújfalu és Tát között 1927-1930-ban kiépített első magyarországi betonúton több ("automobil") sebességi világrekordot állítottak fel. A második világháború harcai 1945. március 23-án értek véget a község területén. A második világháború áldozatainak száma 60 fő volt. Az ezt követő néhány évben éles ellentétek jellemezték a közéletet a német lakosság diszkriminációja és a kitelepítések miatt. 1949-ben megalakult a táti Vörös Csillag Mgtsz. 1950-től családi házas beépítés kezdődött a vasúti sinek két oldalán. 1956-tól a dorogi szénmedence bányászai számára új lakásokat építettek. 1959-ben elkészült Újtelepen - ma Tát-kertváros - egy 14 tantermes iskola. Utóbb a Községi Tanács (mai Polgármesteri Hivatal) és a Művelődési otthon (1990-1991) is idekerült. Tát 1971. január l-jétől nagyközség lett. Bár 1978-ban csak a lakosság 6,65 %-a vallotta magát németnek, társadalmi súlyuk és a hagyományőrzés ennél jelentősebb. Jó színvonalon működő asszonykórusa, fúvószenekara van, gyümölcsöző testvérkapcsolatokat ápolnak német városokkal. 1984-től 1988-ig Esztergom vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1990-ben 5286 fő volt, területe 1178 ha. NÉPRAJZ Jellegzetes Duna-parti település, a folyó vonalát kísérő főutcával. Földrajzi nevei kétnyelvűek (magyar-német). Éppúgy utalnak a gazdálkodásra (Magtár, Szénmérleg), mint a mindennapi életre (Járvány Kórház, Régi temető, Árvízi házak). Az Únyi patakot vagy Öregárkot - korábbi szerepe miatt - inkább Malom-pataknak ismerik. Mint a németek lakta falvakban általában, itt is hagyománya volt a farsangi kakasütésnek, kakasnyakazásnak. KATOLIKUS EGYHÁZ 1271-ben az esztergomi keresztesek birtoka volt. Szent György tiszteletére emelt első temploma 1181ben már állt. Később az esztergomi káptalan tulajdonába került. A középkori Szent György templomot a török időkben is használták, 1747-re újjáépítették. 1768-ban földrengés rongálta meg. A kegyúr, a Szent Istvánról elnevezett papnevelde 1860-ban a mai formájában építtette újjá. 1919-ig Dorog filiája, 1924-ben lett plébánia lett. A plébániaház 1976-ban épült. Anyakönyveket 1920-tól találhatunk, előtte Dorogon anyakönyveztek. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Oltár Egylet, Egyházközségi Legényegylet, Egyházközségi Leányegylet, Szívgárda. 328