Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SZOMOR A társadalmi élet szerveződését a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület 1925-ben történt bejegyzése jelzi. Ezt követte 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1956-ban pedig az Önkéntes Tűzoltó Testület megalakulása. A II. világháború harcai 1945. március 16-án értek véget a község területén. 1946-ban a német anyanyelvű falu 90 %-át 164 családot telepítettek ki. Helyükre magyarok, német családok költöztek. 1969-ben Gyermellyel közös tanácsú községet alkotott, 1990-től ismét önálló lett. Lakóinak száma 1990-ben 886 fő, területe 1349 hektár volt. NÉPRAJZ Földrajzi neveinek többsége kétnyelvű (magyar és német), a tulajdonosok neveit, a gazdálkodás emlékeit őrzik. (Pl. Zweiter Kleinacker elnevezése a nyomásos gazdálkodás idejéből maradt fenn) az Omladék - a monda szerint a törökök itt mecsetet építettek. KATOLIKUS EGYHÁZ Plébániáját 1759-ben alapították. Előtte Bajna filiája volt. A mai templomot 1747-ben vették vissza a reformátusoktól. Anyakönyveit 1760-tól vezetik. A gótikus eredetű katolikus templomot egy ideig a reformátusok használták. A második világháborúban a templom súlyos károkat szenvedett. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Katolikus Egylet, Rózsafüzér Társulat, Ima-Apostolság Társulata, Scapulare Társulat, Hitterjesztés Művek, Szívgárda. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű gótikus eredetű katolikus templomát a későbarokk jegyében a 18. században építették, majd a század végén átépítették. A későbarokk Nepomuki Szent János szobor 1807-ben készült. Copf stílusú római katolikus kápolnáját Schemberg Félix tervei alapján 1811-ben emelték. BIBLIOGRÁFIA BARÁTH József: A gyermelyi református egyház története. Pápa, 1919. Főiskolai Könyvny. 50.1. Függelékben: a szomori református egyház története. HARMINC év a Gyermely Petőfi Termelőszövetkezetben. 1953-1983. (Összeáll.: Nóber Imre.) Tatabánya, 1983. 52.1., illusztr. - Gyermely, Szomor, Héreg, Tarján. 320