Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SÜTTŐ KATOLIKUS EGYHÁZ 1617-22 között még állt az elhanyagolt középkori templom. 1731-ben valószínűleg alakítottak ki templomot, Szent Lipót tiszteletére szentelve azt. Mai barokk templomát Batthyány József hercegprímás építtette, a plébánia épülete 1772-ból származik. A Kálvária-dombon 1748-ban emeltek kápolnát Szent Ilona tiszteletére. Anyakönyveit 1716-tól őrzik. A Süttőhöz tartozó Bikolpuszta temploma 1755-ben már állt. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Jézus Szíve Tártsulat, Rózsafüzér Társulat, Oltár Egylet, Szent Gyermekség Művek, Hitterjesztés Művek, Kalász, Szívgárda, Katolikus Szülők Szövetsége. MŰEMLÉKEK A műemlék jellegű épületek között tartják számon az 1777-1779 (1778) között emelt későbarokk katolikus templomot 18. századi berendezésével, valamint Giacinto Jakab kőfaraagó 19. század közepén épült házát. Udvarán volt a 18. századi barokk "Királykút", amely néhány éve az esztergomi Prímás Pince előtti teret ékíti. Bikolpuszta barokk műemlék jellegű épülete az 1760 körül épült barokk, volt Reviczky-kúria. KÖZTÉRI ALKOTÁS Váró Márton: Ülő nő TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Löszszakadékaiban a gyurgyalag talál menedéket. A védett természeti értékek közé tartozik a főtéren látható kislevelű, ún. Rákóczi-hárs. A 6 méter törzskerületű faóriás életkorát 400 évre becsülik. BIBLIOGRÁFIA BALLA András: Gondolatok idős fákról, a süttői hárs ürügyén. Illusztr. = Új Forrás, 1981. 2. sz. 80.1. BALLABÁS Sarolta: Süttő község története. Esztergom, 1958. 10. 1. - Autográfia. - MK. GYÜSZI László: Kő és üveg. - Két ősi iparág a Duna-mentén. (Riport) = Új Forrás, 1981. 6. sz. 53-67.1. RAVASZ Éva: Egy szakszervezet megalakulásának története. A megyei kőfaragó munkások szervezkedésének küzdelmes kezdete. = Új Forrás, 1976. 1. sz. 67-76.1. RIEGLER László: Süttő község kőfejtő és kőfaragó iparának rövid története. = Időnk, Komárom Megyei Szemle, 1963. 34-43.1. VADÁSZ Éva: Egy vaskori halomsír feltárása Süttő határában. - Illusztr.= Új Forrás, 1983.1. sz. 74-78. 1. 313