Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SÚR, SÜTTŐ ZÁBORSZKY Miklós: Parasztcsaládok története Súron 1849-ig. Oroszlány, 1977. 23.1. - Gépirat. - TM. ZÁBORSZKY Miklós: Egy súri parasztcsalád életútja a 18. század végén, a 19. század elején. In: A Dunántúl településtörténete. 1767-1848. Pécs, 1977. 2/2. 147-156. 1. 61. Súr pecsétje. 18-19. század SÜTTŐ A kutatók szerint a község neve a séd "kis patak", valamint a tő, torkolat főnevek összetételével keletkezett. A település a Dunába ömlő Bikol-patak torkolatánál fekszik. A hagyomány szerint a török kor előtt a falu lakói "kenyérsütögetők" voltak, akik a kenyeret messzi vidékre szállították. A nép száján megmaradt a Sütő, az elpusztult református magyar falu neve. Dombját mindmáig Kálvinista Temető-nek hívják. Okleveles említése 1295: Sedthury, 1335: Sed [tu], 1336/42: Setthu. A népvándorlás kora kivételével folyamatosan lakott hely volt. A térség legjelentősebb földvárait (Bronzkori "Sáncok", Árpád-kori Leányvár) itt tárták fel. A középkorban 2 falu volt a szomszédságában, templommal is rendelkeztek Alsóvadács (Wodashu, Wadashu, Wadasu, Wodach - 1138) és Bikolpuszta. (Bykol, Bykul, Bikly - 1267). 1295-ben a Csák nemzetség birtoka. 1388-ban Zsigmond király koronázási ajándékként Kanizsai János érseknek adományozta. E tulajdonjog az 1945-ös földreformig fönnmaradt. A török korban "vándorló" falu lett, többnyire lakott; hol a törökök, hol a császáriak adóztatták meg. 1699-ben magyarok és német telepesek népesítették be. A 18. század elején a falu református magyar lakossága Neszmély, valamint a Duna bal partján levő Mocs községbe költözött. A Rákóczi-szabadságharc idején újra elpusztult. Elzászból ismét németeket telepített ide az érsekség. 1720-ban még 5 magyar család élt a 24 német mellett. 1732-ben viszont — ekkor van iskolamestere is - az itt lakók már "mind németek". A betelepített németség révén a 18. század 30-as éveitől kezdve hol német, hol német-magyar (1837), ill. "tót" faluként említik. A 18. század végén népesebb településnek számított. 311