Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SÚR Határa átlagos mennyiségű termést adott. Földjein főleg rozsot termeltek. Lakosainak egy része letelepülésétől fogva szenet égetett. A zsellérek nyaranta eljártak részarató és cséplőmunkára. Kézművesei közül a takácsok nevezetesek. Termékeiket Veszprém, Győr és Székesfehérvár piacán értékesítették. Az 1836-os helységnévtár magyar-szlovák faluként említi. Betelepült lakosai római katolikus és evangélikus vallású szlovákok. A prédikációkat magyar és szlovák nyelven tartották. 1848-ban Turcsányi Gyula szabadcsapatot szervezett a faluban a császáriak ellen. Határában jelentős birtoka volt a klosterneuburgi kanonokrendnek. A II. világháború harcai a településen 1945. március 21-én értek véget. 1950-ben Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták. 1977-től Acsteszér társközsége lett. A súri szövetkezet 1977-ben egyesült az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezettel. Néhány éve épült felvonós sípályája, így ma a környék téli sportjának központja. 1990-ben önállósult. Lakossága 1990-ben 1316 fő volt, területe 3737 ha. NÉPRAJZ Földrajzi nevei több hajdani falu emlékét őrzik: Kisfaluhely, Faluhely, Csépi-dűlő, Csatárpuszta. KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Katolikus egyházáról 1491-ben már vannak adatok. 1875-ben a klosterneuburgi ágostonrendiek kezén találjuk, ők voltak a birtokosok a legújabb időkig. A plébániát Acsády püspök szervezte 1739-ben. Anyakönyveit ettől kezdve helyben vezetik. Ekkor még Szápár, Csesznek és nyolc más falu tartozott hozzá. 1741-ben Szent Mihály tiszteletére avatott temlomáról tudunk. 1747-ben zsúppal fedett, s a Szeplőtlen Fogantatás tiszteletére szentelt fatemplomát említik. Négyszögletes harangtornya szintén fából készült. 1781-ben rossz állapota miatt be kellett zárni. Mai temploma a hívek és a Zichyek összefogása nyomán épült. 1608-ban keletkezett az evangélikus egyház, de egyes feltevések szerint csak az 1700-as évek után (talán Bakonycsernyével együtt, 1724 körül). Károly István esperes jegyzőkönyve 1730-ban a súri rektor, 1737-ben pedig a súri prédikátor fizetését említi. Gróf Zichy Jánoshoz és Istvánhoz 1748-ban a súriak alázatos instanciát intéztek, melyben már második "lelki tanító" behozatalát kérelmezik. Az anyakönyvek vezetése - mint az 1792. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megállapítja - 1741-ben kezdődött. A szabad vallásgyakorlat 1767. április 6-án időszakosan megszűnt. Jelenlegi temploma 1785-ből való. Újabb iskolájuk 1908-ban épült. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete az 1784-ben emelt késő barokk római katolikus templom, melynek tornyát 1798-ban építették. Főhomlokzatát a 19. század elején a kora klasszicista stílus jegyében alakították át. BIBLIOGRÁFIA KLUPÁCS Antalné NAGY Hajnalka: A súri iskola története. Súr, 1974. 3. 1. - Gépirat. - ET. SÚR község története. Súr, 1959. 5. 1. - Gépirat. - MK. 310