Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SÁRISÁP, SÚR GYÜSZI László: Ipari- mezőgazdasági Termelőszövetkezetek a dorogi járásban. = Új Forrás, 1983. 1. sz. KÁLMÁNFI Béla: A hajdani parasztsors és a régi bányászélet emlékei Esztergom környéke nemzetiségi népköltészetében. = Új Forrás, 1969. 3. sz. 63-73. 1. KÁLMÁNFI Béla: Népköltészeti emlékek és népdalok Esztergom és környékén. = Új Forrás, 1973. 3. sz73-83.1. KOVÁCS Anna: Sárisáp község története. 1828-1975. 32.1., illusztr. - Gépirat. - MK., TM. LÁNCZOS Zoltán: Az 1903. évi annavölgyi bányászsztrájk. = Új Forrás, 1973. 3. sz. 73-76.1. MAGYARFALVI Imréné: Sárisáp község ragadványnevei. Sárisáp, 1977. 8. 1. - Gépirat. - TM. PAUER Gyula: Az annavölgyi barnaszénbánya. - Bányászati Kohászati Lapok, 38. köt. Bp. 1905. 60. Sárisáp pecsétje. 18-19. század SÚR Neve személynévből keletkezett magyar névadással. Súr nevű vezért már a 955-ös augsburgi csatánál is említenek. Ismerünk szláv eredetű Súr személynevet is. Hasonló nevű a Pozsony megyei magyar Súr. Okleveles említése 1436: Swr. 1441-től a porvai pálosoké volt, a 16. századra elnéptelenedett. Az 1536. évi adójegyzék pusztának minősítette. Az elpusztult faluhelyet újabb betelepítésre tették alkalmassá nagy kiterjedésű makkos és egyéb erdői, legelői. 1650-től a Zichy család birtokába került. Zichy Imre és János 1716-ban szlovákokat telepített ide. 1724-ben az új falu már 20 telepessel bírt, akik erdőirtással növelték határukat. A földterület ennek ellenére kevés volt a kétnyomásos gazdálkodás meghonosításához, ezért Répce prédium földjeit is kiosztották a súriak között. A jobbágytelkekhez minden esetben gyümölcsös, veteményes, káposztás, kukorica és kenderföld tartozott. 1750 után szőlőt is telepítettek Répcepusztán. 1765-ben már öt utcája volt. Az 1784r-1787-es népszámlálás szerint Zichy Miklós birtokán 211 házban 289 család élt. Népessége 1349 fő volt. 2 papot, 3 nemest, 1 tisztviselőt, 26 polgárt, 78 parasztot, az utóbbi kettő 91 örökösét és 710 zsellért írtak össze. 309