Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

NAGYSÁP, NASZÁLY Katolikus templomát 1732-ben kezdte építtetni Sándor Mihály. Ez 1887-ben leégett. A ma álló templom 1890-ben készült el. Az egyházközség 1923-ig Bajna filiája volt. Anyakönyveit 1923-tól helyben vezetik. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Rózsafüzér Társulat, Szívgárda, Kalász, Oltár Egylet, Credo Egyesület. A református egyházközség 16-17. századi eredetű. A szájhagyomány szerint az ellenreformáció idején magánházaknál gyűltek össze imádkozni, bibliát olvasni. A türelmi rendeletet követően szerveződött újra az egyház. 1783-tól vannak meg anyakönyvei, régi jegyzőkönyvekkel, iratokkal együtt. A zsindelytetős református templom 1777-ben készült el. Műemléke nincs. Figyelmet érdemlő épülete a Reviczky u. 37. szám alatti lakóház és a Petőfi S. u. 6. szám alatti pajta. 52. Nagysáp pecsétje. 1748. NASZÁLY A falu neve a szláv Nosál személynévből keletkezett magyar névadással. A Naszály név első előfordulásáról a 11. századból vannak adataink. Ekkor egy Nógrád megyei helység viselte azt. Okleveles említése: 1269: Keurus, 1284: Nostan (Noscan). 1628-ban és 1703 körül Naszal néven említik. A területről Fényes Elek azt írta, hogy kis szőlőhegye van: a grébicsi és a billegi határszélen a Grébicsi-hegy, valamint rétje, a Vörös-Nadrág. Szántóföldjei szárazak. Bél Mátyás leírásából tudjuk, hogy a falu magaslaton épült, a Zúgó-patakon malmai vannak, ezek közül egy gabonaőrlő. a többi ványoló. A török időben a falu elpusztult, az 1643. évi összeíráskor azonban már Noszály néven szerepelt, és gróf Zichy Ferenc volt a birtokosa. 1645 körül a községbe nagyobb számban költöztek református magyarok. 279