Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

NASZÁLY A 17-18. században a Bécsbe irányuló marhakereskedelem miatt a törököktől elpusztított középkori települések (Ladamér, Boldog-asszony) nagyobb részét pusztaként használták. Birtokosai között találjuk 1700-ban Pechy Menyhértet, 3 évvel később Krapf Ferenc Józsefet, majd 1727-től Esterházy Józsefet. 1768-as urbáriumban 65 jobbágy és 3 házas zsellér szerepel, de mellettük viszonylag jelentős számban éltek itt szegény nemesek is. Eszterházynak a Naszályhoz tartozó Grébicsen szeszgyára volt. Az első világháborúban elesetteknek 1920-ban állítottak emlékművet. Társadalmi életének szerveződését jelzi az 1925-ben bejegyzett Levente Egyesület, melyet 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1933-ban a Gazdakör, 1935-ben a "falu" Magyar Gazda és Földművesszövetség helyi csoportja követett, Önkéntes Tűzoltó Testületére - mely 1956-ban alakult újjá - évszám nélkül utalnak a levéltári források. A második világháború harcai 1945. március 20-án értek véget a településen. Termelőszövetkezete 1959 elején alakult Dunavölgye néven a Dunaalmási Dózsa és a Grébics-pusztai Új élet egyesüléséből. 1975-től 1988-ig Tata vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1990-ben 2271 fő, területe 3029 ha volt. NÉPRAJZ Földrajzi nevei az elpusztult települések emlékét (Almás-puszta), valamint a helyi gazdálkodás emlékeit (Disznódelelő, Nagy-rét, Bikaréti-tábla) őrzik. KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A faluhoz tartozó Billegpusztán jobbára katolikusok éltek. Ez, Csatkához hasonlóan búcsújáró hely volt. Naszály katolikus temploma 1948-ban épült, Krisztus Király tiszteletére szentelték. A református egyházközség létéről az 1600-as évek második felétől vannak adataink, első ismert lelkésze Keresztes Márton (1675-1689) volt. 1713-tól őrzik az anyakönyveket, jegyzőkönyveket, irattári anyagokat a lelkészi hivatalban. Az 1787-ben emelt templom a népi barokk egyszerű alkotása. 1859-ben történt restaurálása után nyerte el mai formáját. A templom előtti kis kertben mind az első, mind a második világháború áldozatainak emlékművet állítottak. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű az 1765-ben készített barokk temetőkereszt, a malomudvar téglahidja és a vízimalom, Billegpusztán a 18. századi volt Esterházy-kuria barokk tömbje, Friedrich Jakab 1802-ből származó sírkeresztje és a 19. századi klasszicista sírkövek. 280