Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

LEÁNYVÁR, MÁRIAHALOM KÁLMÁNFI Béla: A hajdani parasztsors és a régi bányászélet emlékei Esztergom környéke nemzetiségi népköltészetében. = Új Forrás, 1969. 3. sz. 63-70.1. NAGYNÉ ENGLER Zsuzsa: A társadalmi nevelés színterei Leányváron. Esztergom, 1984. - Gépirat. WAGENHOFFER, Johann: Csolnok, Leányvár, Máriahalom. In. Deutscher Kalender, 1975. 47. Leányvár pecsétje. 18-19. század MÁRIAHALOM (KIRWA) A község eredeti neve Kirva, mely valószínűleg a szláv krvu (görbe) szóból származik. A község neve helybeli elterjedéssel Kirval, ami a szomszédos Perbál áthallásából következhet. Nevének eredetét két monda is magyarázza. Az egyik szerint a mai templom helyén elterülő erdőben valaha egy kápolna állott, így a Kirche (templom) és a Wald (erdő) szavak összekapcsolásával alakult ki a község Kirwal neve. A másik szerint a szomszédos erdőben talált romok egy téglájára írt Kriw szóból ered, amit a magyarok Kérvének, a "tótok" Kerwának, a németek Kirwalnak ejtettek. 1936-tól kezdődően viseli a Máriahalom nevet, melyben a Mária személynév a Mária-kultusszal, a halom főnév dimbes-dombos határával függhet össze. Okleveles említése 1255: Kirua, 1262: Kerva, 1263/ 1270/ 1275: Keroa, 1271/72: Kerwa, 1273: Kerowa, 1312: Korua. Első pecsétjén a Kerwa névalak áll. A községre vonatkozó legkorábbi írott adatunk az esztergomi keresztesek birtoklásáról szól, akik 1255-ben Simon szerviensnek szőlőt ajándékoznak Kirván. Területe a későbronzkortól - Ebbenhöch szerint már az újkőkor óta lakott. Római és középkori leletei az Esztergomi Vármúzeum állandó régészeti kiállítását gazdagítják. A középkori birtoka 1273-ban az óbudai klarisszák kezébe került. 1570-ben a török adóösszeírásokban lakott helyként szerepelt. A 16. században Úny birtokosai szerezték meg (Nagy- és Kis-Kirvapuszta), akik még a 18. század elején "Kerváknak mind főggyét, réttyét és erdejét szabadossan" bírták. 1715-ben 11 szlovák háztartást írtak össze. Az apácák jogos tulajdonukat 1719-ben visszaperelték, és 1782-ig gazdálkodtak itt. II. József alatt vette át aVallásalap, amely 1906-ban magánszemélynek adta el. Későbbi tulajdonosáról, dr. Keresztesi Ödöntől kapta a Keresztesipuszta a nevét. 1785-1786-ban elsősorban Württemberg tartományból németeket telepítettek ide. Ezen időtől a kitelepítésig katolikus vallású németek lakták. 266