Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

KÖRNYE, LÁBATLAN 44. Környe pecsétje. 18-19. század LÁBATLAN A község neve a magyar láb főnév fosztóképzős származéka.Utalhat térszíni formára, de kapcsolódhat földrajzi névhez (Lábatlan-hegy) is. Pesty szerint a község Mátyás király diplomatájának, az egykori birtokos, Lábatlan György nevét viseli. A monda szerint Mátyás király egyszer úgy szabadult meg fogságából,hogy a vele egy gúzsba kötött vitéze levágta saját lábát. Önfeláldozását birtokokkal hálálta meg a király, ezért Lábatlan a község neve. Az újkorban három neve élt: Nagy- és Kis Lábatlan, Biczfürt, Pesty szerint Ciczfurt. Az újkőkortól kezdődően lakott hely. Jelentősebbek római és középkori leletei (villa- és kolostorromok). Okleveles említése 1267: Labatlan, 1280: Labothlon, 1283: Labothlan, 1322: Labatlan. 1267-ben IV. Béla Miklós királyi főlovászmesternek 18 ekényi földet adományozott. Zsigmond király Wechei Jánosnak juttatta. A Zovárd nemzetségen kívül ezt követően még számos történed személyiség osztozott a birtokjogon. A középkori Lábatlan, mely a református templom körül terült el, a 16. századig Esztergom vármegyéhez tartozott. A török korban is lakott hely volt. Az 1559-ben Komárom megyéhez sorolt Lábatlant 1876-ban csatolták vissza Esztergom megyéhez. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint 139 házban 858 lakos volt. Közülük 1 pap, 5 nemes, 118 paraszt, ezek 121 örököse és 133 zsellér élt itt. * Egykor jelentős volt szőlőművelése. Fehér bora a neszmélyivei vetekedett. Érdekesség, hogy bár a filoxéra-puszdtás után a szőlőt új helyre kellett telepíteniük, a pincék és a présházak a régi helyen maradtak. Í- A kicsépelt gabonát a múlt században még itt is vermekben tárolták: nagyobb gazdáknál már előfordult a magtár is, amelyet "pévás"-nak vagy "iszling"-nek hívtak. ^ Piaca Dorog és Tata volt, itt adták el fölösleges gabonakészletüket. Őröltetni a nyergesi hengermalomba és a dunai hajómalomba jártak. /Az 1869-ben alapított cementgyár ipartörténeti jelentősége, hogy itt kezdték el Magyarországon a portland-cement gyártását. A Berzsek-hegyi alsóliász (jurakor) márgabányával 3,5 km-es drótkötélpálya kötötte össze a gyárat. 258