Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM (Képzőművészek, írók, költők)

ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM TÓTH Lőrinc (Komárom, 1814. dec. 17. - Budapest, 1903. márc. 17.) író, jogtudós Iskoláit a komáromi kollégiumban kezdte, majd Pozsonyban és Pesten folytatta. Verseket is írt, de igazi műfaja a dráma volt. 1836-ban több pesti íróval társaságot alapított, és megindították a Történeti Színművek című előadássorozatot. Hunyadi László drámája alapján írta Egressy Béni Erkel Ferenc operájának szövegkönyvét. Ő fedezte fel Jókai tehetségét. A forradalom után Komárom országgyűlési képviselője volt. Művei: Drámák: - Átok. Bp. 1835. - Vata. Bp. 1836. - Ekebontó Borbála. Bp. 1837. - Az atyátlan. Bp. 1839. ­Hunyadi László. Bp. 1839. Versek: - Szívhangok. Bp. 1838. - Méhek. Budapest, 1882. Novellák: - Úti novellák. Bp. 1851. - Sötét időkből. Bp. 1882. Irodalom: Vécsey Tamás: Tóth Lőrinc emlékezete. Bp. 1903. Pastinszky Miklós: Tóth Lőrinc komáromi évei, irodalmi pályakezdése és politikai szereplése 1850-ig. Dömös, 1980. 32.1. - Gépirat. M.K. TUBA Károly (Komárom, 1879. aug. 13. - Bp. 1958. aug. 10.) Költő, tanító, újságíró Komáromban, majd Budapesten tanított. Már a század elején feltűnt lelkes hangú, bátor, gyakran népdalokra emlékeztető verseivel. Hamarosan a munkásmozgalom ismert alakja lett. Munkatársa volt a Komáromi Lapoknak, írt a Komáromi Újságba is. Szerkesztette a Komáromi Tanító Egyesület közlönyét, Az Iskolát. Művei: Színek harca. Komárom, 1902. - Hallgassatok meg. Bp. 1905. - Ködön át. 1910. - Álmok hegedűjén. 1918. - Megváltó viharban 1914-1918. 1919. - Börtönszonettek. 1924. VADÁSZ Ferenc (Komárom, 1916. jún. 22. -) író, újságíró 1936-tól 1938-ig-a lap betiltásáig-a csehszlovákiai Magyar Nap c. napilap munkatársa volt. Riportokat írt a Csallóköz magyar munkásságának és szegényparasztságának életéről. Többször letartóztatták. 1945 után több lapnak munkatársa, 1950-1957-ig a MUOSZ főtitkára, 1957-től a Népszabadság rovatvezetője volt. Művei: Szeged, Csillagbörtön. Bp. 1949. - A harcnak nincs vége. Bp. 1952., Pozsony 1954. - Harcunk a magyar pokollal. Bp. 1961. - Ketten a Remete utcából. Bp. 1962. - A tizenharmadik tél. Bp. 1963. - Megáll a szél. Bp. 1968. - Föld alól a fénybe. Bp. 1969. - Tenyérnyi ég. Bp. 1970. - Ma mások halnak meg. Bp. 1972. ­Legenda nélkül. Bp. 1975. - A védő Bp.- Pozsony. 1975. - Karolina negyvenkilenc szeptember. Bp. 1976. ZSOLT Béla (Komárom, 1895. jan. 8. - Bp., 1949. febr.6.) Újságíró, költő, író Gimmnáziumba Komáromban, egyetemre Budapesten járt. 1918-ban Nagyváradra került, 1921-ben Budapestre. Különböző lapok munkatársa. 1942-ben munkaszolgálatra vitték Ukrajnába, 1944-ben Né­metországba. Sikerült Svájcba jutnia, ahonnan 1945-ben hazatért. 243

Next

/
Thumbnails
Contents