Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - KOPPÁNYMONOSTOR

\ ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM Művei: Zsolt Béla verseskönyve. Bp. 1915. - Lohengrin bukása. Bp. 1918. - Forgószél. Nagyvárad, 1919. Hiába minden. Bp. 1921. - Igaz könyv. Bp. 1924. - Házassággal végződik. Bp. 1926. - Erzsébetváros. Bp. 1928. - Gerson és neje. Bp. 1930. - Bellegarde. Bp. 1932. - Oktogon. Bp. 1932. - Kínos ügy. Bp. 1935. - A dunaparti nő. Bp. 1936. - A Wesselényi utcai összeesküvés. Bp. 1937. - Villámcsapás. Bp. 1937. - Kakasviadal. Bp. 1939. - Kőért kenyér. Bp. 1939. - Tanulságok és reménységek. Nagyvárad, 1942. - Polgári házasság. Bp. 1943. - Napraforgó. Bp. 1943. - Nemzeti drogéria. Bp. 1947. - Kilenc koffer. Bp. 1947. Irodalom: Nagy Sz. Péter: Zsolt Béla Bp. 1990. - Kortársaink. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A téltemető virág megterem Komáromban. A tavasz korai és ritka hírnöke a sárga virágú, lágyszárú, dél-európai növény. Minden koratavaszi növényt megelőzve a hó alól bújik elő. Az enyhe napsugár hatására bontja szirmait, de mihelyt hidegebbre fordul az idő, összecsukódik. Ugyancsak Komárom határában, az Erdőcsárda körül néhány km hosszúságban és szélességben több száz kocsányos tölgy, úgynevezett hagyásfa található. Életkoruk 100-250 év, magasságuk 25-30 m. A vasútvonal túlsó oldalán is található hasonló, csak kisebb területen. KOPPÁNYMONOSTOR A közigazgatásilag Komáromhoz tartozó települést a Katapán nemzetség egyik tagja alapította. Oklevélben 1222: Monasterium de Koppan, 1413: Koppanmonostor néven fordul elő. A 12. század végén vagy a 13. század elején a (Katapán/Katpán) Koppán nemzetség egyik tagja monostort alapított, amely a monostori sziget alsó vége feletti magas ponton állott. A Pannonhalmához tartozó boldogságos Szűz Máriáról címzett Szent Benedek-rendi apátság monostor többször cserélt gazdát, 1592-től a Komáromi várhoz tartozott. A török időkben elpusztult települést Pesty Frigyes (1864) „Monostor Puszta, Puszta Monostor" néven említi. 1757-ben még romjaiban is felismerhető volt. Köveit széthordták, emlékét a koppánymonostori apáti cím és a település neve őrzi. Az 1740-es évek elején indult meg újból az élet, amikor a módosabb komáromi gazdák szőlőt telepítettek ide. Első állandó lakói a vincellérek voltak. A reformkorban fontos központja volt Komárom irodalmi életének. A településrész egyetlen egyesületét, a Férfikart 1935-ben vették nyilvántartásba. Újabb fejlődése az 1920-as években kezdődött, amikor a földeket parcellázták. 1938-ban már 1800 lakosa volt. Az elmúlt évtizedekben a festői szépségű környezet - újabb parcellázások és építkezések révén - a város egyik legszebb része lett. NÉPRAJZ Földrajzi nevei a település és Komárom történetére utalnak. PL: Posta-út (hajóvontató lovak és postalovak váltóhelye), Kővári domb (római őrtorony, majd a monostor állt itt); A Monostori vámháznál szedték a kövezetvámot, az Árkásztábor az erődrenszerhez tartozó régi gyakorlótér és tábor volt; Határtanya (Koppánymonostor és Ács határában). 244