Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - GYERMELY

GYERMELY A református egyházközség meglétéről az 1600-as évek elejétől vannak adataink. A környék több református egyházközsége eltűnt az ellenreformáció idején. (Szomor, Bajna), a gyermelyiek a türelmi rendeletet követően újraszervezték egyházukat. A 17. században faszerkezetű templomot építettek. Anyakönyveit 1714 óta vezetik. A gyülekezet régi iratainak egy része (az 1784-1915 közötti) a Pápai Református Gyűjteményben kutatható. MŰEMLÉKEK Műemléke a 15. században gótikus stílusban emelt római katolikus templom, melyet a 17-18. században átépítettek. Berendezései közül a főoltár és a szószék a 18. század végén copf stílusban készült. Műemlék jellegű épületegyüttese Gyarmatpusztán, a volt Sándor Metternich - uradalomban található. Közülük figyelmet érdemel az 1850-ben épült vadászház, valamint az 1879-ben emelt római katolikus kápolna és a cselédházak. Műemlék jellegű az 1786-ban késő barokk stílusban emelt mai kőtemplom, amelynek tornya 1816-ban készült el. Figyelemre méltó berendezési tárgya a vörösmárvány Urasztal. A19. század közepéről származó parókia nemesen egyszerű építészeti megformálásával emelkedik ki környezetéből. IRÓK, KÖLTŐK KARIKA János (Gyermely, 1808. október 18. - Kecskemét, 1855. augusztus 11.) író. református lelkész, teológiai tanár. Alsóbb iskoláit Komáromban, középiskoláit Debrecenben végezte. 1835-ben Párizsba utazott. 1836-tól a kecskeméti főiskolán a hittudományok és a világtörténelem tanára. A főiskola felvirágoztatásában nagy érdemeket szerzett. Volt egyházmegyei könyvvizsgáló, Kecskemét országgyűlési képviselője. A szabadságharc után bujdosott, majd négy év fogságra ítélték. 1852-től ismét tanított. Jelentős szónok volt. Tanítványai számára írt világ- és egyháztörténetet, hit- és egyházszónoklattant; Tatai Andrással közösen nyerte pályaművet írt a protestáns főiskola szervezetének, tanrendjének kidolgozására, mely nyomtatásban is megjelent. Művei: Keresztényi egyesség. (többek beszédeivel együtt) Kecskemét, 1846. - Imádság. Kecskemét, 1847. - A körét híven betöltő lelkipásztor képe. Kecskemét,1847. KRATOCHVILLA Mihály (Gyermely, 1753. február 22. - Esztergom, 1829. augusztus 15.): író, teológus. Alsóbb és felsőbb iskoláit Budán a jezsuitáknál végezte. 1777-ben Nagyszombatban szentelték áldozópappá. 1782-ben teológiai doktorrá avatták. 31 évig volt nagyölvedi plébános. 1817-től esztergomi kanonok, majd apát, 1823-tól nyitrai esperes lett. 1822-től a nagyszombati papnevelő rektorává nevezték ki. Gyermelyen, Ölveden, Monoron és Farnadon alapítványokat tett. Művei: A nagyölvedi igaz keresztényeknél szokott templom-atyjának ájtatos mulatságára szolgáló eredeti jámbor énekek és történetek, adatván neki és utána következőknek. 1827. E. K. K. M. néhai volt plébánosoktól. (Kéziratban) 189