Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - HÉREG

GYERMELY, HÉREG Irodalom: Zelliger Alajos: Esztergom-vármegyei írók... koszorúja: Esztergom, 1888. 271-272.1. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Gyarmatpusztán és környékén a múlt században közel 2000 vadgesztenyefát ültettek, mértani rendszerben. A vadaskertben egy 250 éves kocsányos tölgy is található. BIBLIOGRÁFIA BARÁTH József: A gyermelyi református egyház története. Pápa, 1929. Főiskolai Könyvny. 50.1. GYÜSZI László: Ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezetek a dorogi járásban. = Új Forrás 1983. 1. sz. HARMINC ÉV a gyermelyi Petőfi Termelőszövetkezetben 1953-1983. (Összeáll.: Nóber Imre.) Tatabánya, 1983. 52.1., illusztr. - Gyermely, Szomor, Héreg, Tarján. VASS János: Gyermely. Gyermely, 1989. 10. 1., 6 t., illusztr. - Gépirat. 31. Gyermely pecsétje. 1850. HÉREG A néphit szerint a falu neve kezdetben Kéreg volt, csak kezdőbetűjének véletlen elváltoztatásával írták később Hereg-, Hieregnek. Feltételezhető, hogy a német Heric személynévből keletkezett, magyar névadással. A török világban Zereg néven említik. Okleveles említése 1326: Hereg, 1332/1337: Hereeg. 1326-ban az esztergomi érsekség birtoka. A település 1552-ig lakott hely volt. Ebben az évben a török defterek 4 házat mutattak ki. 1570-ben ugyanezen források lakatlan helyként említik, mely csak később 1662-ben települt újra a Hont megyei Ágó községből református, a Komárom megyei Imely községből pedig katolikus magyarokkal. Az 1739-1740-es pestisjárványban Héregen 21-en haltak meg. 190